Én vagyok ilyen szerencsétlen és bennem van a hiba vagy lehet hogy bennük?

Először is tudom,hogy nem teljesen a családi kapcsolatokhoz tartozik,de nem tudtam,hogy melyik másik kategóriába illene jobban,úgy hogy ezt választottam!

A problémám pedig a következő lenne:

Nincsenek barátaim...olyan barátra gondolok,aki mindig és mindenben mellettem áll(persze én is mellette)és segítünk egymásnak,tudunk egymás minden apró kis bajáról,titkáról és mindent megbeszélünk!De nem hogy ilyen,semmilyen barátom nincs és ezt szó szerint értendő!

Régebben persze volt több jó barátnőm is,csak mindig volt valami ami nem stimmelt!

Ott volt pl az általános iskola barátnőm,akivel aztán tényleg nagyon nagy barátnők voltunk,de ahogy vége lett az általánosnak másfelé mentünk és teljesen megváltozott és már egyáltalán nem olyan mint régen(néha-néha beszélünk)

Aztán amikor elkezdtem a középsulit ott is megismerkedtem egy csajjal és vele is nagyon jóban voltunk,csak az volt itt a baj,hogy mindig csak én törődtem vele,én mentem utána(pl nyári szünetben ő 1X sem keresett,mindig csak én mentem hozzá)Ezt egy idő után megelégeltem és nem bocsájtottam meg neki,mert nem egyszer fordult elő!Ja és csak mellékesen mondom,hogy ő próbálta bizonygatni,hogy fontos vagyok neki,meg hogy legjobb barátnő meg hasonlók,de ez kb egy napig tartott,utána minden ment tovább a régiben!

Aztán volt még egy csajszi,akivel szintén ez volt a helyzet,hogy tett rám és csak én mentem hozzá!Ne értsétek félre nem nyomulás volt,mert ők mondták, pl,hogy menjek át hozzájuk vagy valami!

Szóval szerintetek bennem van a hiba vagy rossz embereket fogtam ki?

Csak azért gondolom,hogy bennem van a hiba,mert miért van az,hogy egy barátot se tudok megtartani,pedig mindent megteszek értük és nem bántom meg őket meg semmi!

Kérlek válaszoljatok!

Előre is köszi a válaszokat és bocsi,hogy ilyen hosszú lett!

Üdv!