Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » A családom nem tud és nem is...

Zolo83 kérdése:

A családom nem tud és nem is akar kijönni a feleségemmel és a családjával sem. Ennek előzménye, hogy az évek során voltak sérelmeink és sokszor nyeltünk. Mit gondoltok mit kéne tannünk hogy vmilyen módon lezárjunk ezt a dolgot?

Figyelt kérdés

A családom gyakorlatilag addig ameddig nem kezdünk el járni a feleségemmel mindig úgy gondolták, hogy agglegény maradok, vagy legalábbis, hogy ottmaradok nekik segíteni.

A testvéremmel hasonló a helyzet mint nálunk, csak ő lány és ott a sógoromat sikerült elszakítani félig-meddig a családjától, csakhogy ez nem sikerült a feleségemmel megcsinálni. Sokmindent tudnék írni a dolgokról, de majd folyamatosan írok konkrétumokat, mert ez így hosszú lenne.



2013. júl. 21. 11:22
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%
A családoddal beszéltél már erről egy hosszabb,komolyabb beszélgetés keretein belül?
2013. júl. 21. 11:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%

Fel kéne fognia a szüleidnek, hogy az az élet rendje, hogy a gyerek felnő, megválasztja a párját és vele folytatja tovább az életét. Ez a normális, nem az, hogy 50 évesen is anyuci szoknyája mellett ülünk még és lessük minden kívánságát.

A szülőkön lehet segíteni úgy is, hogy közben megvan a saját magánéleted. Sosem értettem ezt egyesek miért képtelenek felfogni. Én akkor vagyok boldog, ha a gyermekem boldog és nem akkor, ha egyfajta rabszolgaként mindig azt lesi miben lehet segítségemre.

Ha a szüleid nem nyitnak a feleséged felé, akkor nehéz dolgod lesz.

A szüleimnél pont ugyanez volt a helyzet anno. A nagymamám úgy fogta fel az egészet, hogy anyukám elvette tőle a pici fiát. 80 éves korára még is anyukám ápolta hetekig és látta el. Ekkor jutott el agyban odáig az "öreglány", hogy a menyét tulajdonképpen nincs miért utálnia. A fia nem is kaphatott volna jobbat (ezt ő mondta). Elvesztegetett 25 évet az ok nélküli utálatra és önbíráskodásra. Most pedig az élete végén mondhatni feküdhetett volna a saját ürülékében, ha anyu nem gondoskodik róla, ez változtatta meg. Ha kell hozd fel anyukádnak ezt a példát, de valahogy próbáld elmagyarázni nekik, hogy a feleséged nem elvenni akar tőlük, attól hogy megvan a magad élete, még az ő fiuk maradsz.

2013. júl. 21. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
100%

Én is azt javaslom, komolyan próbálj meg beszélni errôl a családoddal, ne hagyd, hogy a feleségedet bármiféle sérelem érje.

Ha nem tudsz velük dûlõre jutni, akkor hagyd egy kicsit, hagy emésszék meg amiket mondtál nekik. Idôvel majd elfogadják.

2013. júl. 21. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat, de hogy tisztán lássa mindenki kicsit bővebben kell írnom erről, mert ugye a kérdésnél nem lehet regélni.:)

Szóval amióta együtt vagyunk, feleségem, akkor még barátnőm mindig próbált megfelelni a szüleimnek és segített sokmindenben. De a 4 év alatt miközben jártunk sokszor volt olyan hogy a hátam mögött próbálták "oltani", kicsit bögdösni ameddig nem vált számukra nyílvánvalóvá hogy ezzel nem érnek el semmit. Pedig sokszor volt olyan helyzetben, hogy otthagyna mert nem bírja tovább, de amikor rászántam magam minden egyes alkalomnál, feleségem mindig azt mondta hogy ne csináljam mert azt akarja hogy jó legyen a viszony. De volt pár este amit átsírt éppen azért mert bármit csinált nem volt elég.

Az esküvő előtt meg volt egy pár alkalom, amikor összejövetelek alkalmával kicsit megalázta anyósomat szavakkal vagy tettekkel. Az esküvő előtt nem sokkal és utána is látványosan voltak olyan reakciói, amely alapján azt lehet leolvasni, hogy feleségemet távol akarja tartani az anyjától. És nála hogy elvettem a feleségemet nem azt jelenti, hogy még egy család jön a rokonságba, hanem csak a feleségem. Ráadásul esküvő előtt folyamatosan mondta neki, hogy fogyjon le, hogy csinos legyen esküvőn, de vasárnapi ebédeknél állandóan azt mondta egyetek-egyetek.... stb.

2013. júl. 21. 11:50
 5/11 A kérdező kommentje:

Eléggé ellentmondásos a dolog hogy együnk is és fogyjunk is egyszerre. Aztán, mivel egy flottában voltunk a családommal telefonon és feleségemet is bevettük hogy ezzel is kevesebb legyen a telefonszámlám, feleségemnek kicsit több volt a számla, mert anyukájával is szeretett volna beszélni, de ő nem volt a flottába.

Az is igaz, hogy anyósom sokszor jár hozzánk, de annak ellenére hogy nem akar beleszólni az életünkbe szemben anyámékkal ezzel is bajuk van. Pedig tesómat egész héten látja, mert egy helyen dolgoznak. Páromnak viszont csak az anyja van és ezt másoknak is meg kellene érteniük. Apósom sokat dolgozik, maszekol, keveset van otthon. Mit csináljon a négy falat nézze? Ez sem tettszett anyáméknak. Így kiléptünk a flottából hogy ne csesztessenek minket folyamatosan a számlával és mivel ezek után sem szálltak le feleségemről hogy miért jár annyit az anyja hozzánk így tavaly decemberre tele lett a pohár és februárban megpróbáltuk megbeszélni a dolgokat. De anyámék nem akartak változtatni az álláspontjukon. Így feleségem ezzel be is szüntette a látogatást és nem is akar velük találkozni, mert az évek során kiderült számára és szegény mamám is ezt mondta, hogy jobb ha csöndben maradunk mert hallgatással még az ördögöt is meg lehet győzni.

Sajnos tesómmal sem tudok szót érteni mert anyám pártját fogja, elvégre pont a sógorommal is ugyanezt csinálták, elszakították a családjától, nem szereti az anyját. Tesómmal is az 5 év alatt 10 percet nem tudott folyamatosan beszélni a párom, mert nem volt rá vevő, mert anyu pártját fogta végég, nem tudom, hogy nem-e az előzményekből adódóan. A két unoka sem megy sokszor a másik mamához, csak anyuékhoz. Most viszont én vagyok terítéken, mert rajtam keresztül próbálják a viszont oldani azzal, hogy folyamatosan mondják a saját dolgaikat, ami mögött azt sejtem hogy jobb lenne számukra ha veszekednénk egymással és végül elválnánk. Közben érzelmileg próbálnak rám hatni olykor zsarolással. Szerintetek? .... Nem tudom mi lenne a helyes. A szüleim, de tudom mit csinálnak és nagyon nem jó irányba mennek a dolgok... Ezen infók birtokában van még valakinek ötlete?

2013. júl. 21. 12:33
 6/11 anonim ***** válasza:
100%

Mondd el nekik tisztán,érthetően,határozottan(és persze azért tisztelettudóan),hogy ez és ez van,neked fontos a feleséged,mondd el nekik,hogy ne próbáljanak titeket összeugrasztani és a párod családját is hagyják békén. Ha nem tetszik nekik,akkor meg így jártak,had bosszankodjanak,majd megbékélnek. Ha meg nem akkor magukra vessenek,majd megbánják a dolgot. Szerintem állj ki a feleséged mellett,mert nem hiszem,hogy a végtelenségig tűrni fogja,és akkor ott állsz feleség nélkül a szüleiddel,akik "örömtáncot járnak",hogy sikerült a mocskos kis tervük.

Mondd el,hogy ez a te életed,a te döntéseid és a te családod. Gondolom szeretnétek majd gyerekeket is, és mondd meg szépen,hogy ha szeretnék majd látni az unokájukat,akkor jobb lesz változtatni a hozzáálláson. Mert most gondolj bele,ha lesz gyereketek,majd az anyja ellen fordítja?

2013. júl. 21. 12:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
*fordítják
2013. júl. 21. 12:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:

11.34-es vagyok. Ez a tipikus kákán is a csomót típus. Éppen abból derül ki, hogy "fogyjál le, de azért zabáld végig a vasárnapi ebédet". Ergo bármit csinál a feleséged az nem jó és pont. SOHA nem lenne olyan, hogy valamihez őszintén gratuláljanak, vagy megdicsérjék.

Mint említettem a nagymamám is pont ilyen volt anyuval. Egy pillanatra elmúlt a haragja, amikor anyu fiút unokát szült (csak lány unokák vannak amúgy), de aztán 80 éves koráig ilyen volt. Ha felmosott este miután mindenki elvonult, akkor az volt a baj, mert majd ő megcsinálja, miért nem pihen. Ha nem mosott fel, akkor fúrta a háta mögött, hogy milyen házi asszony az, aki nem ad ilyenekre. Ergo, tök mindegy mit csinál, az rossz és ez nem is változott az évek során. Amióta egyedül van és segítségre szorul, azóta változott csak az álláspontja.


Szerintem nem lehet az ilyen szülőket meggyőzni. Próbálj ész érveket támasztani eléjük és tárgyilagosan elmondani nekik, hogy nem kell szeretniük a feleségedet, de te vele fogsz maradni és szeretnéd ha normálisan állnának hozzá legalább! Állj ki mellette, mert ha ennyire a szívére veszi ezt a piszkálódást, akkor tényleg esélyes, hogy ő előbb megunja ezt az egészet, mint hogy bármi is történne érdemlegesen.

Mi segít ezen? Anyukám szerint alsó hangon 300 km a család és köztetek. :) Ő nagyon azt vallja, hogy ha nem havonta vagy két havonta egyszer kellett volna csak egy hétvégét kibírnia a nagyszüleimnél, akkor már rég feladta volna az egészet. Ilyenkor összeszorította a fogait, elviselte, aztán miután hazajöttünk volt ideje kidühöngenie magát és kipihenni a dolgokat, mire legközelebb mentek. Őt nem lehetett jobb belátásra téríteni, sem meggyőzni. Sajnos olyan is volt a viszonya mindhárom fiával miután azok sorra megházasodtak.


Mostmár velem is kezdi, pedig én csak unoka vagyok. Hozzám soha senki nem lesz elég jó. Próbál lebeszélni a páromról, de nem megy. :) Anyut mostmár békén hagyja, valaki másra kellett rászállni. :)

2013. júl. 21. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
Szerintem ne foglalkozzatok a szüleitekkel. Miért kéne mindig egyetértésben lenni velük, amikor egyértelműen önző disznók és nem érdekli őket, hogy mi a jó a saját gyereküknek?
2013. júl. 21. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen mindenkinek a hasznos tanácsokat.

Bár elég nehéz így betartani, hogy világ életemben mindenkinek jót akartam, sosem szeretek konfliktus helyzetekbe kerülni, de most nem úszom meg.

2013. júl. 30. 18:29
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!