A nőknek miért olyan nagy teher a házimunka?

Nem mindenkinek egyformák a körülményei...

Személy szerint azokon a napokon, amikor dolgozok, este érek haza (fél kilenc), és reggel indulok (majdnem nyolc óra). Se reggel, se este nincs sok időm semmire.

Pár nap alatt összegyűlik a tennivaló, így amikor itthon vagyok, nincs egy percem se pihenni.

110 nm a ház, az udvar és a kert is hatalmas, plusz az állatok, és nem utolsó sorban a gyerekek...

Azért nagy teher, mert minden nap, hétfőtől vasárnapig, ünnepnapon, anyáknapján, a saját születésnapomon is kora reggeltől estig csak azt csinálom, amit MUSZÁJ.

És nincs időm arra, amit szeretnék... (varrni valami apróságot, sétálni menni, olvasni egy könyvet, stb.)

Ja, és most gépezés közben ebédelek, hogy mindkettőre legyen időm. :)

Ezért.

Egy 45 nm-es panellakásban, ahol se gyerek, se állatka, ott persze, hogy mindennel hamar lehet végezni.

Nekem csak a felmosás bő fél óra, a verandával együtt majdnem egy óra, fűnyírás két óra, stb. Más összesen nem végez ennyi házimunkát naponta.

Elmosogat, elpakol, felsöpör, és heti egy nagyobb takarítás (fürdő takarítás, mosás, egyebek.)

Ez így elég nagy általánosítás. De ha egy olyan családot veszünk alapul, ahol csak a nő végez házimunkát, ráadásul a férfi kimondottan elvárja, hogy minden ragyogjon és a helyén legyen, akkor bizony nem kis teher, mint ahogy egy szobalánynak, takarítónőnek sem móka és kacagás a munka.

Ha meg nem erről van szó, hanem mondjuk idejétől függően mindenki kiveszi a részét a házimunkából, akkor az is meglehet, hogy amit az adott pasi rendnek érez, az az adott nőnek rendetlenség, ezért jóval többet pakol, takarít.

Akkor most kiindulok a páromból, és leírom, hogy szerintem a nők miért fáradnak el jobban. :D

Általában a nagyobb takarításokat hétvégén végzem, mert hétközben azért próbálom/próbáljuk tartani a rendet.

Szombat: A párom elmegy dolgozni (8-12ig), én is kikelek 8 után, elrendezem a kutyát, séta, kaja stb. Ott vagyok, hogy 9 óra, elmosogatom a tegnap esti vacsora maradványait, meg amit a párom reggel a szendvicskészítés után hátrahagyott. Összepakolom a szanaszét hagyott cuccokat, letörölgetek, fürdő, wc kitakarítása, porszívózás, felmosás, persze mindezt nem tötymörögve, mert ha mindennel végzek ott vagyok, hogy 11 óra, és dél, fél 1 re megcsinálom gyorsan az ebédet, hogy mire a párom hazaér tudjon enni.

És én pl. abban fáradok el, hogy mindent sietve csinálok, a kutya körülöttem ugrál (még kölyök), közben le kell vinni legalább 1x még mielőtt nekiállok az ebédnek stb.

A párom takarítása abban merül ki, hogy én lefoglalom a kutyát, neki a mosogatás fél óra legalább, mert "beáztatja az edényeket" címszó alatt, még elszív egy cigit, megnéz a neten ezt-azt. Felszínesebben takarít, ráérősen, hiszen neki utána semmi plusz dolga, hogy x időre végezzen. Lassan csinálja a dolgokat, ami kb. 1 óra nekem majdnem mindenre, neki 3 óra. Nem stresszeli túl az biztos. :D És még csak nem is csinál meg mindent..:D

"Mindenki ott él, ahol akar, saját maga választja, annyi gyereket és kutyát vállal, amennyit akar. Ha sok neki, akkor nem vállalja be, vagy költözzön egy kis lakásba, de ne sírjon, hogy neki milyen rossz, mert ő választotta"

Tudod, ez azért nem egészen van így. A legtöbb esetben ELÖSZÖR minden rendben van, a napi (munkahelyi) munka után megosztják az otthoni teendöket is.

Aztán jön(nek) a gyerek(ek), a nö otthon van egész nap - így értelemszerüen a háztartási munkák nagy részé az ö reszortja lesz.

Amikor MEGINT elkezd munkába járni, akkor meg az egész napos munka IS meg a ház körüli munkák IS a nyakán maradnak, mert idöközben a férfi leszokott arról, hogy otthon is csináljon valamit.

Tehát amikor "választott", akkor még egész más helyzet volt.

Másrészt meg az sehogy sincs rendben, hogy mindkét fél ledogozza a maga idejét a munkahelyen és utána CSAK a nö az, akinek az otthonit el kell végeznie.