Miért jönnek a férfiak mindig azzal hogy mi harcoltuk ki magunknak az egyenjoguságot? Belegondoltak hogy miért?

8-as, ha az összes férfi ilyen, akkor a barátod nem férfi. Vagy rosszul fogalmaztál?

De mondok valamit. Az összes nő pénzleső. Igen a nők nem férfiakhoz, hanem pénztárcához házasodnak. Ráadásul a nők nem szeretik, ha a férfi csinál otthon valamit, mert az női munka. Persze 4-5 év múlva jó lenne már a segítség, de a férfi elkényelmesedett. Ennyit az agyról. A nők agy nélkül születnek. Kiszolgálják a férfit a kapcsolat első pár évében, mert ez nekik kötelességük, aztán belefáradnak, majd nyivákolnak segítségért. Persze segítség az nem lesz.

Talán ezt olvasta.

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

Megint az a probléma, hogy figyelmen kívül hagyjuk az évszázadok körülményeit, és hajlamosak vagyunk XXI. századi fejjel visszatekinteni. Ez hiba.

Nem csak a nőknek kellett ahhoz menniük, akiket kijelöltek számukra, hanem a férfiaknak is. Rangban megfelelő feleség, lehetőleg elégséges hozománnyal, a környezet elvárásainak megfelelően. Bár igaz, hogy a férfiak választhattak, azonban a társadalmi normák és elvárások nagyon erősen megkötötték a kezüket, nem vehettek el csak úgy egy parasztlányt. A házasság alapvetően gazdasági életközösség volt (mint ahogyan ma is), valamint ezáltal fűzték egybe a rokoni szálakat, tartották meg a vagyont stb.. Akkor, amikor komoly vagyonokról volt szó, valamint az életet és megélhetést adó földről, teljesen másodlagos kérdés volt a szerelem.

A függés kölcsönös volt, mert az adott kor körülményei között a földet megművelni, és így megélni kizárólag családi kereket között volt lehetséges. Természetesen adódott, hogy a praktikumnak megfelelően alakuljanak a nemi szerepek: A férfiak ereje folyamatosan rendelkezésre állt a munkába, míg a nőké a szülések miatt nem. Éppen ezért kialakult egy természetes munkamegosztás. A "tenyészkanca" dolog ismét rossz megközelítés. Mint már említettem, a föld megművelése csak nagycsaládos környezetben volt lehetséges, a munkaerőt (sőt, az időskori megélhetést is!) a gyermekek pótolták, ráadásul a pocsék higiéniai adottságok, a betegségek elleni védekezésre való képtelenségből kifolyólag sok gyermek meg sem érte a felnőttkort, szükséges volt, hogy a nők több gyermeket szüljenek. Mivel így számukra lehetetlen volt a komoly fizikai munka, a "munka" a férfiakra, illetve a fiúgyermekekre hárult.

A változásokat az ipari forradalom, a városiasodás indította meg, ahol egyetlen fizetésből nem lehetett megélni, nem volt szükség a nagycsaládra (nem is tudtál volna eltartani), a gyermekhalandósság drasztikusan esett, így a nők szerepe is megváltozott, nőttek a kötelezettségeik. A valódi löketet az I. világháború hozta meg, innentől kezdve egyre inkább téma lett az egyenjogúság. A technikai fejlődés pedig végképp megingatta a klasszikus családmodell létjogosultságát.

Más korok voltak, na. Más az, amikor 8 óra után bemész a boltba, leveszed a tejet, hazamész és vacsorázol, mint az, amikor egész nap a földet kell művelni, a gyermekeket nevelni kell (nem volt bölcsöde), etetni, vinni kellett a jóval nagyobb háztartást, gondoskodni az idősekről.