Mi a megoldás erre a helyzetre? Senkitől nem akarok megszabadulni.

Megértem a kérdezőt, hogy a szeretett kutyáitól nem válna meg, viszont a másik oldalt is, hogy nem akar odaköltözni a barátnője. Én nem rettegek a kutyáktól, egyszerűen csak nem szeretem őket. Van két kutyafajta, amelyiket szépnek tartok, a többit nem. Nem szeretnék olyan házban élni, ahol kutya van. Cicát vagy más állatot elfogadnék, sőt tervben is van, hogy lesz majd valami állatkánk amint a végleges helyre költözünk, de kutya vagy tollas jószág nálam szóba sem jöhet.

A barátnőt el lehet küldeni pszichológushoz, hogy segítsen feldolgozni a harapás miatti félelmet, de megszerettetni vele az állatokat úgysem lehet és ő ott úgysem lesz boldog.

Én szeretem a kutyákat. És pont azért gondolom, hogy baba, kisgyerek mellé nem való. Egy 2 alatti gyerek nem feltétlen tudja, hogy hogyan kell simogatni, szépen bánni az állattal. Persze meg kell neki tanítani, de kérdés, hogy ezt a kutya mennyire tolerálja. Minél idősebb, valószínűleg annál kevésbé. Aztán azt is meg lehet figyelni, hogy a kutyák nem szeretik a bicikliző, motorozó gyerekeket. Gyerekkoromban több kutyánk is volt, úgy rémlik mindegyiket meg kellett fogni, hogy ne induljon utána. A lányaim után is volt, hogy utána kapott a kutya, mikor csak ment el mellette a motorral. Még jó, hogy figyeltem, meg figyelt a gazdája is.

Az állatszeretet nem a nevelésen múlik. Anyám és apám imádja őket. Volt vagy 10 kutyánk, 5 macskánk, persze nem egyszerre. Én szeretem őket olyan normális módon, de lakásban lakunk, nem tartanék. A két nővérem kimondottan nem szereti a kutyákat. Pedig ugyanazt a nevelést kaptuk. A 3 gyerekemből 2 imádja épp az állatokat, 1 viszont fél tőlük, mert egy nagytestű kutya baba korában felborította. Azóta nagy ívben kerüli őket. Szóval nem minden a nevelés. Egy kedves barátnőm retteg a kutyáktól, pedig az édesapja állatorvos, igazán volt szerencséje találkozni néhánnyal így.

Én ekkora kutyát azért sem tartanék, mert egyszerűen képtelenség mindig odafigyelni. Pl a telkünkön a gyerekek tök jól elvannak kinn a kerti homokozóban, én meg nézem az ablakból. Nem vagyok elérhető távolságban. Ha ekkora kutya lenne, ezt nem tehetném így meg. A babát simán kinn altatja az ember, ha van rá módja, mert több órát is alszanak kinn. Így erre se lenne lehetősége az anyukának vagy álljon ott mellette. Hát szerintem ez nem jó. De úgyis le leszek pontozva... Mondjuk ha a gyerekvállalásnál írtad volna ki a kérdést, szerintem kapnád az ívet :P