Molesztáltak valaha? Ha igen, mit kezdtél ezzel az élménnyel?

20:55 Teljesen igazad van.

Egyébként biztos vagyok benne, hogy a kisfiúk egyike sem lenne boldog, ha a hagymaszagú konyhás néni kéretlenül a gatyijába túrna. Ezek a molesztálók ritkán jóképű szívtiprók, ráadásul gyereklányok -fiúk szemében nagyon öregek. Kétlem hogy a férfiak kisfiúként elvált apjuk barátnőjét szeretnék maguk mellé az ágyba. Vagy rosszabb esetben az anyjuk kezét az intim testrészeikre "úgy" matatni. Az első válaszoló nem tudja, hogy mit beszél, vagy csak nagyon elbagatellizálja. Én írtam, hogy a butikos bácsi molesztált, meg a buszon is nekem mórikálta magát az ürge. Viszont lehet, hogy ezek a dolgok is szerepet játszhatnak abban, hogy soha nem szerettem, ha egy fiú azt mondta szép vagyok. Az útféli méregetésektől rettegek ha meg beszólnak a melósok (amit sok nő kedvel, mert nekik bók) én szinte sírva fakadok. Én pár éve megosztottam a dolgot a nővéremmel. Ő ismerte a butikosat, de nem gondolta, hogy ilyen volt. Nem érti, hogy miért csak most beszéltem róla. Talán azért, mert most fogtam föl, értettem meg, hogy mi történt. Most már tudom, hogy nem az én hibám volt.

Konkrétan nem, viszont volt egy megrázó élményem ami velem és a barátnőmmel történt. 11 évesek voltunk kb. és jöttük haza gyalog a suliból. Már csak 10 háznyira voltunk, mikor befordult a kereszteződésnél egy autó.. néhány háznyira leállt, és amint közelebb értünk láttuk, hogy az ember ott maszturbált az autóban. Nagyon nagy sokk volt ez számomra.. A környékünk pedig amúgy is olyan csendesebb, nincs aszfaltos út, kevés autó is jár. Mikor megláttam, mondtam barátnőmnek h menjünk nagyon nagyon gyorsan de az autó szerencsére nem jött utánunk.. Bejött hozzánk, mert nagyon féltünk. Még most is borzasztó erre gondolni..:(:( Mindennap attól rettegek hogy valami hasonló történik velem.

14/L

engem mikor 4-5 éves lehettem.Senki sem tudja most irom le először vagy mondom ki mert még soha nem tettem meg.mindig azt hazudom a családnak hogy "ohh én nem is emlékszem arra a lakásra" nehogy valaki tudjon róla és egyszer felhozza a témát jobb ha azt hiszik(ha tudják) hogy én nem tudok róla:)

szoval az eset(ek!!):

a bátyám (féltestvérem) arra kért meg hogy szopjam le és én megtettem mert nem tudtam hogy rosszat csinálok.:((és ez nem egyszer fordult elő.soha nem felejtem el pedig próbálom:(annyira szégyenletes. 15/L

Igen, sajnos elég könnyen megy családon belül is. Én most kezdem megérteni néhány rokonom viselkedését, eddig nem is gondolkodtam rajta. Csak azt tudom, velem mit csinált az ő nagyapjuk, de hallomásból tudom, hogy velük is. A történetben valószínűleg legalább négy lány érintett, ebből hárman a pasinak az unokái, én szerencsére nem, nekem a lányokk közül kettő unokatestvérem. Velem éveken keresztül azt csinálta, hogy simogatott intim helyeken, csókolgatott. Én hülye meg azt hittem, ez normális, hogy ezt meg lehet engedni, és nem tiltottam meg. Egészen kb. 14-15 éves koromig, akkor döbbentem rá, hogy ezt nagyon nem kellene, azóta következetesen hárítom az érintését. Szerencsére én évente kb. 2-3-szor találkoztam vele, de az unokái többet. És csak nemrég tudtam meg, hogy az unokatesóimat molesztálta, és kikövetkeztettem, hogy a pasi miért volt ellenséges a harmadik lányunokájával és annak anyjával. Valószínűleg az a lány elmondta az anyjának és balhé lett belőle, nem hittek nekik. Hármunknak már családja van, gyerekkel, de a negyedik lánynak még csak kapcsolata sem volt, pedig már 28 éves, és nagyon szép lány.

Néha szeretném nyilvánosan a szemébe vágni a pasinak, hogy mennyire undorító dolgot csinált, de a szüleim nem tudják, hogy ez megtörtént velem.

Többször is történt velem ilyesmi gyerekkoromban. Egyik a szomszéd férfi volt, aki intim helyeken simogatott. Csak annyit tudtam, hogy ez nincs rendjén. A mozdulatai és a mormogása máig kísért. Ezután ha átjött hozzánk, félelmemben elbújtam.

A másik szintén egy ismerős férfi, ő is tapogatott.

Félelmetes! Nagy szerencsém volt az első férjemmel, mert megértő, türelmes és elfogadó volt velem. Tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy a szexuális életem nem vált nyomorrá.

Engem a szó szoros értelmében még nem, de volt rá sajnos példa, hogy erős lelki nyomás hatására kellett belemennem olyan szexuális dolgokba, amiket nem akartam.

Ekkor 16-17 éves voltam, tehát alig több, mint három éve történt. Buta voltam és kétségbeesett.

Soha nem mondtam el személyesen senkinek, bár a rossz élmények bennem élnek, megpróbálom feldolgozni őket. Nem könnyű, mert néha ezekkel álmodom, de vigasztal, hogy van egy imádni való párom, aki nagyon szeret és biztos nem ítélne el, ha mindez kiderülne. Azért nem mondtam el neki, mert szégyellem, és szörnyen fáj erről beszélnem. Ha egyszer rákérdez és lesz elég lelkierőm, fogok neki erről beszélni. Sajnos, még nem jutottam el arra a szintre a dolgok feldolgozásában, hogy erről szemtől szembe tudjak beszélni.

Igen úgy 8 9 éves lehettem, vagy még annyi se.

A másik utcába lakó öreg ember becsalt egy olyan kis raktár félébe. Azzal az indokkal hogy mutatt valamit. De nem volt ott semmit. Elkezdett fogdosni, alám nyúlt. Azt mondta ha nagyobb leszel csináljuk. Megkért húzzam le a bugyimat. Nem tettem meg, kiszaladtam a helységből. Ő elkapta a karomat azt mondta ha bárkinek szólok ránk gyújtsa a házat és megöl minket, és hogy csak viccelt.

Azóta lassan 10 11 év telt el. 18 vagyok férjhez mentem de még mindi bennem van az élmény. Egy ilyet nem lehet elfelejteni soha. Visszont már nem riadok föl esténként és nem gondolok rá olyan sűrűn. Az idő minden sebet begyógyít.

Én kb 15 voltam, szóval már nem voltam kicsi. Nyári munkán voltam. Volt egy hapsi, aki mindig bejárt a boltba, és nézett. Hihetetlen milyen zavaró lehet egy 40 éves nézése. Kirázott tőle a hideg. Aztán egyszer találkoztunk az utcán. kiabált utánam, éreztem, hogy mennem kellene mintha nem is hallanám, de akkor elém vágott. Aztán kért tőlem puszit. Én buta "nagylány" meg gondoltam, hogy a korosztályommal úgyis pusziszkodunk, lenyomok neki is egyet aztán húzok a fenébe. Adtam egyet az arcára, de szinte hozzá se értem.. Ő persze az utolsó pillanatban elfordított a fejét, és majdnem a szájához értem. El akartam menni, kért még egyet. Én meg csak szabadulni akartam. Annála másodiknál ügyesebb volt, de akkor otthagytam. Utánam jött, és kérte, hogy adjak neki a szájára puszit. Akkor már észhez kaptam, és közöltem hogy nem. Jött utánam, és ott beszélt halkan mézes mázosan a fülembe. Undorító volt.. Aztán elrohantam, még utánam kiabált, ogy azért nincsen harag? És legközelebb a szájára kéri a puszit. Jajjjj csak vicceltem- közli velem, de akkor már rohantam. Azóta is kiráz a hideg, ha idegen hapsi, vagy ha pl első alkalommal csókolóztam a barátommal. Utána tudtam, hogy vele nem lehet baj, de rettenetes érzés. Vagy ha valaki közelebb hajol hozzám. Sőt azt is megfigyeltem, hogy nem merek belenézni a férfik szemébe.. Eddig bele se gondoltam, hogy talán ezért. El is feljetettem, de kellett nekem munka helyett a neten barangolni, és erre e kérdésre akadtam. Pedig velem nem is történt olyan súlyos eset, mint itt néhány lánnyal... Hogy lehetnek ennyire perverz hapsik?! MOst egyedül vagyok, de sosem volt normális kapcsoaltom, és mindig a közeledéssel volt a bajom. Talán attól félek, hogy (mrt a tudatalatti, piszkosul tud dolgozni) ha kedves leszek valakivel, azt megint nem tudom majd kivédeni, ha olyat kér amit én nem akarok...

Sajnálom az összes történetet amit itt olvastam. Ez borzasztó...