Önzőnek kell lenni ahhoz, hogy elérjek valamit az életben?

Régóta gondolkozom azon, hogy külföldre kéne menni de sose voltam 1-2 napnál tovább távol a családomtól, főleg nem ilyen messze. Ami visszatart az az, hogy tudom, hogy nem vagyunk túl jó anyagi helyzetben szóval ha ki is megyek mondjuk Angliába vagy Amerikába akkor valószínűleg évente egyszer kétszer láthatnánk egymást élőben. Csak itt nem a szüleimre, tesómra kellene gondolni hanem magamra. Arra, hogy szerezzek egy munkát ahol legalább fizetnek is és családot alapítsak. A családalapítás a célom de Magyarországon erre nem igazán lenne lehetőségem sajnos. Szeretnék itt maradni, szeretem a magyarságot de nem menne. Még csak tizedikes leszek most de már azon gondolkozom, hogy talán külföldön kellene tovább tanulni. Valahonnan csak összeszednénk annyi pénzt. Vagy ha nem akkor utána rögtön kimenni dolgozni de ez a család... nem tudom, nagyon hiányozna, főleg a szüleim. Meg ott lennék egy idegen országban, idegen emberek között egyedül vagy a legjobb barátnőmmel (hasonló céljaink vannak). Akik kiköltöztek azok hogy bírták? Inkább a családtól való elszakadás érdekelne. Lebeszélő kommenteket nem kérnék mert előbb vagy utóbb menni kell ha élni akarok.