Tényleg én vagyok önző és pénzsóvár, amiért elvárom a férjem testvérétől, hogy visszaadja a kölcsönkért pénzt?

"Szerinte családon belül nem kellene visszakérnünk a pénzt"

Azért nem 100 ft-ról van szó. Nem tudom a férjed miért viselkedik így. Te szépen megbeszélnéd a testvérével,hogy miként tudja törleszteni,nyilván ,ha egyik hónap kimaradna nem ülnél a nyakára,mint egy bank,de azért ennyi pénzt illik visszafizetni.

Nekünk nagybátyámék jönnek 800 ezer forinttal.

Nem dolgozik sem ő, sem a felesége, de anyám fejére ordítják, hogy hagyná őket éhen halni, ezért anyám mindig itthon bőg ilyenkor és ad nekik mindig 100 ezret, apám meg vele ordít, hogy miért ad nekik pénzt.

A gyereket meg közben magántanárral taníttatják.

Szerintem meg családon belül nem lejmolunk le senkit ennyi pénzzel, főleg ha szintén nem áll fényesen anyagilag.

Normális családban fel se merül, hogy NE adják vissza. Viszont ilyen összegnél ragaszkodnék a kölcsönadási szerződéshez, (két tanúval aláíratva, megfogalmazni a kölcsönadás tényét, időpontját, és azt, hogy milyen részletekben adja vissza)

Így később akár bírósághoz is tudtok fordulni, ha vissza akarjátok kapni ezt az összeget.

Amennyiben közös kasszán vagytok, úgy ez NEM CSAK a férjed pénze, hanem a tiéd is.

Az önzés és a pénzsóvárság ott kezdődik, ha valaki képes a saját testvérét lenyúlni. "Csak kölcsönbe" kér egy komoly összeget, aztán ba.szik visszaadni.

A férjeddel vannak bajok, ha neki ez nem számít.