Ilyen esetben hogyan menekülhetnék meg?

Idén húsz éves leszek, régen elváltak már a szüleim, a nővérem nem él velünk mert már külön családja van neki is évek óta. Az a baj, hogy én anyukámmal élek, aki állandóan tiszta ideg, állandóan csúnyán beszél, állandóan duzzog-dunnyog-hisztizik, apa nem volt ilyen, de mostmár ő is ilyen, hozzájuk se lehet szólni. Anyámnak semmi más témája nincs, csak és csak is kizárólag az, hogy kit hogyan lehet kibeszélni, kifigurázni, kibe mi a rossz, meg hogy mekkora adósságba ül éppen akárki, de ő is. Nem dolgozik, mert özvegyi nyúgdíjas (az első férje után), lusta is amúgy nagyon, sose csinál semmit, ő persze tökéletesnek gondolja magát. Mindig olyan "férfiakat" fog magának, akik kihasználják (elisszák a pénzét,meg elcigarettázik,meg bolondot csinálnak belőle, de ő észre se veszi, és még inkább élvezi a dolgot, hogy ezzel is le.ar minket,stb...) Elsős voltam most az egyetemen. A napokban nagyon kiakadtam, egyszerűen betelt a pohár... Én ezt már nem birom csinálni. Elegem lett de nagyon. Elegem van belőle, hogy folyton megyek anyám után a seprüvel meg a felmosóval, mint egy kiskutya, és megérek összepakolni utána, a saját otthonomba akarok takarítgatni végre és magam után nem mások után, azt akarom, hogy a pénzemet csak én költhessem el, ne kelljen másnak adni (anyámnak erre arra, kitalálja hogy nincs pénze, miért nem kér az épp aktuális pasijától??!! én azért adjak neki, hogy legyen mit elkölteniük? arra érdekes van amire akarja...de épp fát venni nem tud,stb...) Még meg se kaptam a fizetésem a júniusi hónapra, de már ő gondolatban elköltötte... Nem tetszik már ez sem hogy folyton ellenőrízgetve vagyok hogy mit csinálok hol meg kivel... A suli alatt albérletben laktam, jól is éreztem magam... de haza jöttem nyárra, mert igy olcsóbb, de én nem akarom ezt csinálni!! Nem akarok megőrülni! Nem akarom hogy mások döntsék el mi legyen a pénzemmel, meg stb... Mit lehetne tenni? Mit kéne tennem? 19éves vagyok, és tényleg szeretnék egyedül lakni egy kis lakásban és dolgozni (de csak magamnak). De ez annyira nehéz, most is dolgozok, de ez a pénz kell a sulira. Igazából már abban sem vagyok biztos hogy nekem muszáj-e egyetemre járni, szívesebben elvégeznék egy szakmát, de nem tudom hogyan oldhatnám meg ezt önerőből, mert már az is nagyon zavar hogy a családtagjaim állandóan azon veszekednek hogy mikor ki adott nekem pénzt.