Hogy viseljem el a párom anyukáját? Minden nap süt-főz, és meghívja a barátnőit.

Te és a barátod közös kasszán vagytok?...

Mert ha igen, akkor jogos a kifogásod, ne legyen naponta vendégjárás a ti zsebetekre!

Ha viszont ti külön kasszán vagytok és a Kedves Mama hóbortjait kizárólag a barátod finanszírozza, akkor (szerintem) ne szólj bele!...

Persze, nem értem, hogyan juthat az eszébe egy anyának, hogy a gyerekéhez költözzön és élősködjön rajta?... Ő gyűjt lakásra?!... Nem fordítva kellene történnie a dolgoknak (neki kellene támogatnia a gyerekét!)...

Nem tudom, mit szólna a Kedves Mama, ha ti költöznétek őhozzá, ő tartana el titeket és ráadásul naponta 5-8 embert vendégül látnátok az ő zsebére???...

De még ha fizetne is az ott lakásért és a saját ennivalójáért, akkor sem normális beköltözni a fiatalokhoz!!! Nekem tuti nem hiányozna a lakásomból a Kedves Mama, még a saját anyám sem!... :-P

Érdekes az olyan "barátság", ahol mindig CSAK ÉN hívom meg ebédre a barátaimat, ők meg engem soha?... 8-o

Ezt én inkább "ingyen kifőzdének" nevezném... :-P

Kedves Mama miért nem a saját lakásában lakik?...

Miért kell neki saját lakásra gyűjteni, eddig hol lakott?

Mondjuk az, hogy a barátod anyukája ott lakhat nálatok (ingyen!), ti etetitek az még csak hagyján... De az már túl sok, hogy NAPONTA ingyen-ebédeket adjon a barátainak a ti zsebetekre!

Beszéljétek meg vele, hogy havonta 1x meghívhatja a barátait, a többi napokon találkozzanak cukrászdákban, presszókban, éttermekben vagy a barátai lakásán, nektek mindegy, de EZ ÍGY nem mehet tovább!

Majd a saját lakásában úgy és akkor hív meg bárkit, ahogy csak akar...

A párom éppen ugyanígy viselkedett! Az ő családjában az a szokás, hogy a vendégeket szinte egyfolytában etetik, egyfolytában kínálgatják és számomra ez már több mint zavaró szokott lenni. A párom azt mondta, ha visszautasítom a kínálásokat, az sértő. Igenám, de ki a csoda bír egész nap egyfolytában enni???

Ebből eredően a párom minden kajánkat a vendégeknek elosztogat, amikor otthon vagyunk. Mindegy mi ez, főtt, sült, bármilyen, mindent odaad nekik. Holott engem például a saját baráti körömben nem "ugrálnak soha körül" ilyen értelemben, hanem van kis üdítő, keksz, vagy kicsi bor. De a párom minden kaját elosztogat, amit főzök, sütök magunknak. A tojást amit a szüleimtől kapunk (tanyasi), ezt is már többször odaadta egyik ismerősünknek, én vehettem a boltban bolti (parányi, sápadt sárgájú) tojásokat a tanyasi szép nagy és narancssárga sárgájúak helyett....

Így aztán azt csináltam, amit már leírtak előttem, hogy jóval kevesebb ételt készítettem. Pl. csak szűken két napra valót. Jött szombaton egy ismerősünk, a szűken maradt ételünket, ami vasárnapra maradt volna, odaadta neki. Nekünk maradt a nagy semmi.

Nyomatékosan felhívtam a párom figyelmét, hogy nálunk nincs ingyenkonyha, engem sem kínálgatnak sehol máshol mindenféle étellel (kivéve a családja, de ez nekem nem hiányzik egyáltalán), a kaja is drága a mai világban.

Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet, hogy nincs "ingyenkonyha", ami van, az a családé. Annyit főzni, sütni, amennyi elfogy az ételek elkészülte után.

Szerintem nem gáz,bár én ugyanilyen vagyok(ezt láttam otthon-gondolom a párod is,ezért nem problémázik)

Amin változtathatsz sértődés nélkül:

-a barátokkal lehet hozatni hozzávalókat(a PIri néni melletti boltba olyan szép a hús,sehol nincs olyan szép alma,mint Józsi bácsi melletti zöldségesnél stb)

-a mosogatásnál csak annyi,hogy szépen megmondod,hogy nagyon nehéz napod volt ma,a fejed is kicsit fáj,lesszívesek elmosogatni+főzhetnének egy kávét közben neked.

Karácsony tényleg nincs messze,ha más gond nincs kár ezen összekapni!Kitartás!