Jó irány az, ha már szinte sehol semmiben nincsenek társadalmi normák, elvárások, szabályok? Az esküvői ruha színétől (fekete is akár) kezdve egészen a "hányszor csalhat meg a párom, amit még elnézek"-ig.

Az esküvői ruha színe a legkisebb baj szerintem. Csak ne koktélruha legyen, és kész.

A legnagyobb baj az erőltetett "emberi jogok" témával van, amerika egyes részein pl már tilos ordítani a beosztottaddal, ha sz@rul dolgozik, mert az lelkileg bántja... Kirúgni, azt szabad, ordítani nem...

Homárok, cigók, stb... mindenkit el kell fogadni, csak éppen, ha normális vagy, és próbálod rendesen élni az életedet, akkor keresztbefarkal valaki. Ez van, get used to it!

18F

15:57-es: szerintem kicsit félreértetted a kérdést, a te eseted inkább a hagyományok örzése - mivel felétek igy szokás, és a népviselet a párodnak szintén jogos.

Ami nem felene meg a mormáknak, ha valaki pl. a fekete ruhát sátánista köritéssel viseli, szakadt, koszos ruhában van, tökrészegen jön az esküvöre.

A társadalmi elvárás alatt inkább azt értem, hogy sokan nem beszik komolyan az esküvöt, csak jelentéktelen dolognak tartják, és nem is gondolnak rá, hogy a párjukat megbecsüljék, hüségesek legyenek stb.

Oké, kérdező, és szerinted a te kirohanásod, miszerint "a fekete esküvői ruha nem felel meg a társadalmi elvárásoknak", nem vérlázító? Vagy csak azt lehet társadalmi normának nevezni, amit te magad annak tartasz?

A társadalmi normák folyamatosan változnak, évtizedről évtizedre, évről évre. Nem úgy kell őket értelmezni, hogy van A NORMA, és van azz attól való eltérés.

Vagy mondjam azt, hogy a "társadalmi normák" fénykorában, a 19. században a férfiak szinte mindegyike megcsalta a feleségét, és a nő efelett szemet hunyt, mert nem tehetett mást (a botrány elkerülése, a beszület megőrzése, satöbbi miatt). Vagy hogy ugyanebben az időben a népi folkór még olyan szinten élt, hogy a fehér ruhás menyasszony ritkaságszámba ment (és faluhelyen pont a fehér ruha jelentette a "társadalmi normától való eltérést")?

A társadalmi normák állandóan változnak. Ami tíz éve norma volt, az ma már maradiságnak hat, ami pedig ötven éve (pl. a gyerekek állandó verése, a nők lenézése), az egyenesen vérlázítónak számít.

Társadalmi szabályok még mindig vannak, ezek között vannak írottak - ezeket nevezzük alkotmánynak, illetve törvényeknek -, és vannak íratlanok, pl. hogy nem illik késni a találkozóról, nem illik alul- vagy felülöltözni egy társadalmi eseményt, nem dohányzunk krónikus asztmás mellett. Ezek is változnak, pont úgy, ahogy az elavult törvények helyett is hoznak újakat. Szép is lenne, ha a "társadalmi normák" nevében középkori állapotokba akarnának minket belekényszeríteni.

Fekete ruhás menyasszony vagyok... Igen, amikor én kitaláltam, hogy hagyományos esküvőt szeretnék hagyományos ruhákkal, persze mindenki felháborodott rajta. Az anyám pl. kijelentette, hogy ő el sem jön az esküvőre, ha ezt megcsinálom. Aztán kezébe nyomtam a saját nagyanyjának az esküvői képét, és mindjárt megváltozott a véleménye.