Még van időm egyenesbe hozni az életemet, még elérhetem amit akarok? Ugye hogy igen, csak hinnem kell benne és küzdeni érte.

Sikerülhet, de van egy hatalmas nagy buktató, és akár hiszed akár nem, a te helyzetedben lévők ebbe szoktak beleesni, és lehet hogy most hiába figyelmeztetlek, elfelejted. :(

A buktató nem más, mint az, hogy ha kitartó vagy, viszonylag hamar eljön majd az a pont hogy oké, rendeben van, rendbe fog jönni az életem, és megnyugszol. és itt a hiba! megnyugodni megnyugodhatsz, de nem lankadhatsz, különben egész hátralévő életedben csak vegetálni fogsz alig pénzzel, rossz munkával stb.

Nem, igenis fogadd meg, hogy minden betűt megtanulsz a képzésen, a lehető legjobb eredménnyel végzel, fogadd meg, hogy nagyon jó embert nevelsz a gyerekeidből, hogy biztosítod a kiegyensúlyozott házasságot, hogy rendes lakhelyet keresel, amit rendben tartasz, és a föld alól is előkeresed a legjobb állást amit kaphatsz. Fogadd meg, hogy amint rendbe jött az életed, akkor is tovább küzdesz, az egészségedre is, figyelsz, sőt az egész családodét, meg még az olyan apróságokra is figyelsz, mint például hogy jószomszédi viszonyod legyen a lakókkal. Fogadd meg hogy nem elégedsz meg a rosszal, hanem mindenből a lehető legjobbat hozod ki, és 8 év múlva mikor már 30 leszel, boldogan tekinthess vissza az életedre, és azt mondhasd, kemény munkád megérte, boldogan élsz már az utóbbi néhány évben. Az emberek észre fogják venni, néhányan mondani fogják, néhányan csak magukban ismernek el, és azt gondolják majd, tisztelem ezt az asszonyt, bár nekem fele ennyi életrevalóságom, és akaraterőm lenne. De ha ez eljön, akkor se lankadj. Tégy meg mindent, hogy soha de soha többé ne kelljen úgy érezned magad mint most. Remélem megfelelő párt választottál, aki aki elég tökös hogy az oldaladon küzdjön az élet nehézségeivel, aki elég családszerető, és elég hűséges. Most még rendbejöhet az életed, de meg fogsz lepődni rajta, mennyi sok munkával jár, és attól félek, hogy beleesel a csapdába, és megelégszel a kevéssel is. Ha tudnád hány és hány ember jár így! Ők 30 évesen azt mondják, milyen fos az életem, örülhetek ha egy-két jó pillanatom van, vegetálok szegényen egy szegény országban, miért nem jutott jobb? Küzd, és büszke lehetsz.

Amúgy írásodból ítélve van benned vágy a küzdelmet végigvinni, csak ne állj meg.

Ja a másik, hogy vigyázz, kérdésed második mondatából ítélve kopogtad az ajtódon a depresszió. Még nem vagy az, de néha már megkísért, például amikor ezt a kérdést írtad. A kudarcaid miatt alakul ki, eltűnik, ha eltünteted. Mellesleg ha belegondolsz, vigasztalásképp: van két gyermeked, vagyis lesz kettő nem sokára, egy férjed, és szerető szüleid. van fedél a fejed fölött, van mit enned. fiatal vagy. Csak hát ez mind nem elég, csak a vegetáláshoz. Még kell hogy teljes életet élhess.

Remélem inspiráltalak, remélem nem uralkodik el rajtad a lustaság, és remélem jobb kedved lesz. :) Kitartás. :)

Ha nem untatlak, még írnék valamit, és az ördögöt sem akarom a falra festeni, de a depi nem játék, ha egészség nincs, semmi nincs, és a mentális betegség rosszabb mint a testi bajok.

A depresszió ma már népbetegség, és neked tényleg volt néhány kudarcod, csalódásod, eléggé várható volt a kialakulása. Észrevétlenül alakul ki, az ember nem is veszi észre, innentől 2 lehetőség van: 1.) Rosszabbodni fog, mert nem tudsz elszámolni életed alakulásával, nem tudsz felülkerekedni a problémáidon. Ekkor már határozottan észreveszed a betegségét, és minden sokkal, de sokkal rosszabb lesz, mint valaha az életedben. Aztán elkezdesz antidepresszánst szedni, kiegyensúlyozottá válsz, és életed ezen dilibogyók körül fog forogni! Na jó, ez azért túlzás, ha valakinek beállítják a gyógyszereit, sokkal jobban, érzi magát. :)Bár élete problémája nem fog megoldódni. 2.) Rendbehozod szépen az életed, és vele múlik ez a kis depi ami most kísért téged, és ha már elment, akkor fogod csak észrevenni, hogy jé, tényleg depresszió féle volt, milyen lehangolt voltam egy csomószor, észre sem vettem milyen könnyen elsírtam volna magam minden kis apróság miatt, stb.