Van-e értelme tervezni a párommal, ilyen körülmények mellett?
Tanácstalan vagyok. 25-26 évesek vagyunk, másfél éve tart a kapcsolat. Nem élünk együtt, de minden nap találkozunk.
Szeretjük egymást és elég kiegyensúlyozott a kapcsolat, nincsenek veszekedések, ha máshogy gondolunk dolgokat,mindig próbáljuk egymás szempontjait figyelembe venni. (DE! nem élünk együtt, ha arra kerülne a sor, nem tudom, hogy működnénk együtt a mindennapokban, mert, még nem próbáltuk.)
Én albérletben lakom, 2 másik lánnyal. Távoli városba költöztem, mert ott kaptam a szakmámban munkát, egy évre terveztem azt ott tartózkodást, de közben megismertem őt, és miatta maradtam. Egyikünknek sincs pénze saját lakásra, együtt élni csak szülőknél tudnánk.
Én náluk nem lakhatok (anyukája nem engedné, de én sem jönnék ki az édesanyjával együtt élve), ő pedig nem hajlandó elkötözni az ország másik felébe, ahol az én családom van. De ő amennyit keres+én az albérletet fizetem és alig marad meg így pénzem, így sosem lesz saját lakásunk.
Van-e értelme így fenntartani ezt a kapcsolatot, hogy ő nem mozdulna el a saját városából, de én úgy érzem, itt nincsenek meg az életem anyagi feltételei?
válasza:ő az igazit várja. akkor nem fog gondolkodni az összeköltözésen, sőt, a házasságon sem - csinálni fogja, rövid idő alatt!
a férjem is hasonlóan viselkedett a menyasszonyával (5 évig "tartotta fel"), aztán jöttem én. 5 hónap után összeköltözés, 1 éven belül esküvő. igaz, azóta (5 éve) szolgálati lakásban lakunk. valamit valamiért:-)
válasza:Nézd, egy férfi addig nem változtat a langyos vízen, amíg onnan ki nem mozdítják. Nézd az ő szemével. Tök kényelmes otthon lakni, anyukája mondhatni kiszolgálja (mert nyilván a házimunka nagy részét ő csinálja) ezen kívül nem tudom mennyi pénzt ad az anyjának, de gyanítom nem annyit mint amit a külön albérletben fizetne. Ezen kívül vagy Te, mint barátnő, naponta tud találkozni veled, van szex, aztán ha elég volt neki, haza megy a szobájába. Neki ez tök kényelmes, és nincs ösztönzése hogy ezen változtasson. Szóval én nem építenék a pasira. Tedd azt ahogy te gondolod. Ha úgy gondolod hogy a szüleidnél jobb munkát kapsz, akkor ne várj, menj. Ha úgy látod hogy külföldre mennél, akkor is menj. Ha fontos vagy neki, akkor majd utánad megy. ha nem akkor meg jobb is.
34/N
válasza:3 hónap bejelentett munkanélküliség után, ha a lakóhelyedtől 100 km-nél messzebb találsz munkát, akkor az állam lakhatási támogatást ad, másfél évig.
6 hónapig 100.000 Ft,
6 hónapig 60.000 Ft,
6 hónapig 40.000 Ft.
Ez is segíthet esetleg nektek.
De, ha ennyire nem akar elmozdulni a kedves mamától, az fura. Én leülnék vele komolyan beszélni!
Azért sem akar a saját városából elköltözni, mert ott van a hobbi telkük, és nem tudja, mennyire hiányozna neki, ha oda nem lehetne kimenni.
De ha így maradunk, még hat év múlva sem lesz közös életünk, se családunk, se semmi. (Hitelt például szintúgy nem venne fel.)
válasza:Volt egy exem, ennyi idős voltam, mint te, amikor vele voltam. Kb. 2 hónap után össze akart költözni velem (albérletben laktunk mindketten, lakótársakkal), a szülei lebeszélték (egy szem gyerek, anyuka szeme fénye). Úgy voltam vele, h lehet jobb is, ismerkedjünk még. 2 év után megpendítettem a témát, h haladhatnánk vmerre. Nem akart, itt kellett volna lelépnem. Még húztuk egymás idejét, eltelt 2,5 év (közben azért volt párszor szünet), ismét megpendítettem a témát, összeköltöztünk (ez sem ment simán), bő fél évet éltünk együtt, amikor ő közölte, h neki ez nem megy, ő erre túl fiatal (27 volt), neki ez nem való.
Szakítottunk, ekkor már végleg.
Az 5 év alatt voltak tiszta pillanataim, amikor láttam, h ennek semmi értelme, ez nem vezet sehova, de a szívem mást diktált sajnos és nem tudtam az eszemre hallgatni. Te ne ess ebbe a hibába!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!