Ha a másik ügyetlen, az ok az elhagyásra?

Sajnos engem borzasztóan megvert a sors, nem is értem. Sokszor borzasztóan ügyetlen vagyok. Régebben úgy rendeztem a lakókörnyezetem, hogy ez ne okozzon gondot, mindent biztonságosan elpakoltam. Például a kések szigorúan fiókban, a könyvek a polcon egy sorba tolva, nehogy elakadjak bennük, törékeny dolgok zárt szekrényben, minél hátrébb, satöbbi, satöbbi.

Idővel azonban a páromhoz költöztem. Ráadásul ő is albérlő. A lakás a főbérlő igénye szerint van kialakítva, ami a páromnak is megfelel. Például a szekrények tetején sörösüveg-kiállítás, a kések mágneses késtartón, a párom rendszeresen tesz értékes dolgokat a földre.

Sajnos hiába igyekszem vigyázni, sokszor csinálok kisebb-nagyobb bajokat, károkat. Például több műanyag nyelű evőeszközt eltörtem már. Volt, hogy a párom laptopjára léptem, mert pont az ágy mellett volt a földön. Igaz, arra már sikerült rávenni, hogy inkább az asztalon vagy a polcon tárolja, de nagyon kiakadt, amikor ráléptem. Vagy például teregetés közben lesodortam valamit a szekrény tetejéről, ami pont egy modellvasúti kocsira esett. Vagy birkózás közben ráléptem a falra és ott maradt a lábnyomom, pedig nemrég volt festve. Vagy lesodortam a késeket a késtartóról, bár akkor inkább megijedt, hogy nem esett-e bajom.

Ezeken ő egyre jobban kiakad. És az a baj, hogy ahogy érzem, hogy kiakad, egyre többet bénázok. Én is utálom ezt, és nagyon szeretnék ügyes lenne, de nem megy.

Próbáltam felvetni, hogy esetleg rendezzük át úgy a dolgokat, hogy ne nagyon legyen esélyem leverni és tönkretenni dolgokat, de azt mondja, inkább figyeljek oda, ha mindenkinek megy, nekem miért nem? Én igyekszem, de nem megy. Erre legutóbb azt mondta, hogy nem is az anyagi kárral van gond (szerencsére nagyon komoly kárt nem okoztam, anyagi kárt csak párezer forint értékben, illetve egyszer neki egy kétnapos munkáját tettem tönkre, az jobban zavarta), hanem hogy kiábrándító, hogy ennyire béna vagyok. És hogy eleinte nem hitte el, de most már igen, és emiatt gondolkozik azon, hogy elhagyjon.

Nem tudom, megértő legyek, vagy kiakadjak inkább? Ilyet még sose mondtak nekem...