Kilátástalan a helyzetünk, mit javasoltok ha nem bírunk még elköltözni?
Tavaly tavasszal el kellett költöznünk a családi házunkból,mert bedőltünk a hitellel,Mindketten munkanélküliek lettünk a Párommal.
Először az Ő Anyukájához költöztünk az emeletre.De a Nagymamámnál van egy külön bejáratú lakásrész és jobbnak láttam ide költözni,ez tavaly nyáron történt meg.
Én ötletem volt és a Párom nehezen is ment bele,de a Nagymamám annyira kedves és megértő volt,tényleg így láttam a legjobbnak.Azóta bánom.
Meg lett beszélve,hogy azért jövünk ide,hogy élhessük nyugodtan a külön életünket, addig amíg talpra nem állunk újra (természetesen a rezsi-kaja részünket Mi rendezzük),de a Mamám teljesen más lett,mióta "az Ő portáján élünk". Totálisan másképp adta elő magát,csakhogy ide jöjjünk.
Aki volt már ilyen helyzetbe,hogy rokonnál volt kénytelen élni,az tudja miről beszélek.Nem eget rengető rossz dolgokat csinál a Mamám,de mára már idegileg eljutottam oda,hogy attól is a plafonon vagyok (belülről),ha beszól,mikor hátra megy a kertbe.Mert minek zavar Engem ilyennel? Teljesen kizökkent,amikor bekiabál....
Próbáltam párszor elmondani Neki,hogy kezeljen csak úgy,mintha szomszédok lennénk.Ezen megsértődik és csak ideig-óráig tartja.Most,hogy itt a jó idő,egyre többet van kint az udvaron és egyre több a kontakt és így a konfliktus(helyzet) is.
Próbálok megértő lenni,76 éves változni már tudom,hogy nem fog.Ja és nem akarom azt sem kihagyni,hogy Ő egyébként egy segítőkész Nagymama,mert tényleg mindent szívesen ad és segít,de nem képes tiszteletben tartani a nála fiatalabbakat.Ő elvárja nyilván,viszont sajnos ezt visszafele nem teljesíti.
Kérek szépen javaslatokat a probléma megoldására vagy kezelésére, enyhítésére. Köszönöm!:)
19-es,a mondat eleje a munkanélküliséggel úgy kezdődött,hogy tavaly tavasszal.
Jelenleg a Párom annyira sokat dolgozik,hogy szinte aludni jár haza,szóval jól látod,egyrészről kevés a kontakt. Én viszont itthonról dolgozom kis mellékeresetért (emelett 1000 helyen bent van az önéletrajzom egy főállásért).
Nagyon jó az utolsó kérdésed is!:) Én tényleg teljesen abban a hitben voltam,hogy a Mamám megváltozott!
Amikor csak vendégként jöttünk néha,nagyon meggyőzően viselkedett és azt hittem esetleg tanult a múltból,de tévedtem sajnos.
Köszi Mindenkinek!
23-as,igen ez AZ A helyzet és mint írtam,tudom,hogy megváltozni nem fog,sőt,mint ahogy írod,egyre rosszabb.
Már ezt is elismertem,hogy ezáltal hiba volt tényleg idejönni.De ha már ez van,arra gondoltam ki lehetne találni valamit,ami hatásos.De nem nagyon kapok tanácsot, praktikát.
Ez tényleg egy ilyen megoldhatatlan helyzet lenne?Ha ittmaradunk,akkor nyeljek sokat és ennyi? Köszi!
Egyébként 23-as,erre tudok is mondani egy jó példát,hogy mindig azt hiszi,hogy igaza van és úgy jó minden,ahogy Ő gondolja: Múltkor megszólt azért,hogy miért kopogok,mielőtt benyitok a szobájába,hogy ez olyan ILLETLENSÉG!:O És próbáltam Neki elmagyarázni,hogy Mama pont az az illetlenség,hogy csak úgy bevágódunk valahova,mert bármit csinálhat az illető...,de szerinte ez nem így van.Nekem le kellett szoknom a berögzült kilincs-nyitás előtti mozdulatomról,Ő pedig simán bejön ide kopogás nélkül.
...stb. Köszönöm a megértő írásod!:)
MOst komolyan az a legnagyobb bajod, hogy bekiabál, hogy hátramegy a kertbe? Visszakiabálnék, hogy jó mama, nem kell mindig szólni.
Meg hogy kopogsz az ajtaján és szerinte nem kellene? Istenem b*szki, akkor legközelebb ne kopogj. Öreg, nem csinál semmit egész nap, ő örül, ha valaki jön hozzá, nincs olyan, hogy elfoglalt, más dolga van. Igazad van, hogy alapjáraton a kopogás az udvarias, de ha ő nem igényli, akkor ne tedd.
Vannak ennél komolyabb problémák is van tényleg ilyen lóf*szos semmiségeken nem tudod túltenni magadat?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!