Mostantól semmiben sem támogat apám, nem tudom hogy fogom befejezni a tanulmányaimat. Ti mit csinálnátok?
Nem jövök ki a tesómmal és annak párjával, sokat veszekszünk emiatt apámmal. Én az első évemet fejezem be egyetemen. Semmiből sem buktam meg, mindenből elsőre átmentem. Viszont én is fizetősön vagyok mint tesóm. Azonban tesóm már ötödik éve jár egy 3éves főiskolára. Emellett dohányzik és elég rendesen beleveti magát az éjszakába, én viszont nem is dohányzom és nem is részegedek le soha. 2hete volt egy hatalmas vitám apámmal arról, hogy vegye már észre, hogy tesóm csak kizsigereli és egy rakat pénzt elhord a barátnőjéhez.(bnője nem dolgozik, nem tanul és a szülei is munkanélküliek) Tesóm min. 40eFt kap egy hónapra(plusz még amennyit nem tudok) elkölteni bármire én viszont csak 10eFt. Van amikor haza se tudok jönni, mert nincs pénzem rá. És amikor ezt felhoztam szóba, hogy szeretnék több pénzt kérni, ordibált velem és azt mondta innentől úgy oldod meg az anyagi gondjaidat ahogy akarod. És tényleg nem is kaptam egy forintot sem. Ha otthon vagyok levegőnek néz vagy folyton belém köt(pl.ilyenekbe is, hogy ne a sárga tálcáról egyek hanem a kékről..???) Anyukám sajnos nem keres túl sokat,de támogat amiben csak tud. Elkezdtem a jogsit is csinálni, de félbe kell hagynom, mert nincs rá keretem. Keresek munkát, de eddig mindenhol elutasítottak. Sajnos, ha kapnék valahol munkát se biztos, hogy el tudnék oda utazni, nincs helyi bérletem. (210km-re tanulok a lakhelyemtől.)
Az lenne a kérdésem, hogy érdemes egyáltalán leállnom és kiállni magamért vagy hagyjam a fenébe és valahogy (igaz, még semmi ötletem sincs a jövőre nézve) próbáljak meg saját lábra állni? Nagyon rosszul esik, hogy csak így hagy a fenébe és végig kell néznem ahogy tesóm dorbézol a semmiért én meg az eddigi kitűzött céljaimat elértem és mégsem támogatnak.(Nekem van nyelvvizsgám, 2szakmám, érettségim, egyetemre járok amit sikeresen végzek és a jogsim is nagyon jól megy, tesómnak csak 1érettségije van)
Mégis mit tudnék csinálni? Ki mit csinálna az én helyemben? Mi a teendő ilyenkor?
Előre is köszönöm a válaszokat!
válasza:Mégis mit tudnék csinálni? Ki mit csinálna az én helyemben? Mi a teendő ilyenkor?
Diakhitelt felvenni es diakmunkat vallalni. A hitelt mindenki megkapja, diakmunka lehetoseg pedig tobb van, mint "normalis" munka
Ket szakmaval meg palne.
válasza:Ti felvennétek diákhitelt a mai világban??? Hogy 20év múlva is azt fizessétek vissza??Feltéve, ha talál munkát a kérdező..
Nem rögtön hitel után kell rohangálni, nagyon meg kell gondolni 2013-ban Mo-on a hitelt. Bekerülsz egy ördögi körbe amiből aztán sose tudsz kijutni.....
válasza: válasza:Csatlakozom az előttem szólóhoz. Szerintem mérlegelned kell ebben a helyzetben, hogy az a szak, amin jelenleg van tényleg piacképes-e. Illetve azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha tényleg piacképes-e az még önmagában nem biztos, hogy elegendő, hisz sok helyre csak ismeretség után lehet bejutni. Ahogyan írtad, hogy gyakorlatoznod kell mondjuk ismeretség szerzésre tökéletes, ha van kiállásod, s elnyered második szimpátiáját mindamellett, hogy a rád kiosztott feladatokat el tudd végezni.
Diákhitelt nem javaslom, hisz igaza van az egyik válaszolónak. Elképzelhető, hogy ideiglenesen megoldja a problémáidat, de lehet hosszútávon belekerülsz egy ördögi körbe, s évekig fizetheted vissza ki tudja mennyi kamattal, s ha ehhez még hozzájön, hogy esetleg nem tudsz elhelyezkedni akkor tényleg nem túl fényes jövő előtt állsz.
Lehet meg kellene próbálni ismerősöktől érdeklődni munka után, aminek esetleg rugalmas a munkaideje, hogy akkor tudd végezni, amikor szabad vagy, s nem megy se a tanulás, se a pihenés rovására. Pl. hétvégén, szünetben. Vagy pedig zsebre vágni kicsit az önbecsülésed, s megpróbálni kibékülni apáddal, s eltűrni, hogy tesód a kedvenc, s emellett pedig építeni a jövődet, hogy később ebből a környezetből ki tudj szakadni.
Annak idején én is így csináltam. Apám elmondott minden sz*rnak, pedig valóban nem voltam rossz gyerek, s mindig mondta anyámnak, hogy semmirekellő lesz belőlem, s figyelje meg, ahogy befejezem az iskolát majd ránövök a fejükre, meg nem akarok dolgozni. Mindezt úgy, hogy tanulmányi átlagom jó volt ,s mellette a gyakorlati helyekre is bejártam, ahol szintén jó jegyet hoztam haza. Ezt hajtogatta folyton, aztán ahogy levizsgáztam, megkaptam a bizonyítványt még oda se adtam a szülőknek megnézni, de már közöltem, hogy adtam be jelentkezést munkára, s még hirdetést is adtam fel, hogy munkát keresek. Azért gondolhatod, hogy apám mennyire fortyog a saját levében úgy, hogy látja semmi nem volt igaz, amiket rám mondott, meg amilyennek próbált beállítani.
Hogy miért a kedvenced tesód azok ellenére, amit tesz, nem tudom. Pár ismerősön keresztül tapasztaltam, hogy sokszor pont az a testvér a szent, s a sérthetetlen, akire ráférne a szülői szigor.
Bár nekem mindig eszembe jut, hogy vajon belőlük milyen ember válik, ha kilépnek a nagybetűs életbe, s nem lesznek ott se szülők, se mások, hogy ezt az életvitelt támogatni tudják...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!