Kinek melyik a jobb? "Szingli-élet" - "agglegénykedés", vagy a párkapcsolat?

Nekem mindkettő jó, szingliként élni is szerettem, de most párkapcsolatban is jól érzem magam. Mindkettőnek megvan a maga előnye, szingliként azt szerettem, hogy minden úgy volt, ahogy én akartam, csak magamra kellett pl. takarítani, mosni. Ha valamit a helyére tettem, az ott is volt. A kitakarítottam, tisztaság volt. Ha egész éjjel olvasni volt kedvem, hát olvastam. Reggel akkor keltem, amikor nekem kellett, nem ébresztett más szöszmötölése sokkal korábban. Jobban lehetett spórolni. Nem néztem tv-t.

Most az a jó, hogy mindenben kikérhetem a párom véleményét és együtt döntünk. Ha szépen kitakarítok, megjegyzi, hogy de szép rend és tisztaság van (bár vigyázni nem tud rá) és ez jó érzés. Néha vicces, ahogy közösen keresgéljük a legalapvetőbb dolgokat, amit a gyerekünk eldugott. Reggel félálomban jó hallani, hogy kaparászik a kávéfőző körül, meg csilingel a kanállal, majd halkan kattan az ajtó... és én még aludhatok, ha a gyerek is hagy. Kéz a kézben nézhetünk filmeket, amiket meg is beszélhetünk, közös kedvenceink vannak, amikből gyakran idézgetünk...

...és még sorolhatnám :))

szerintem mindkettő tré. a legényéletből "hiányzik valami", a párkapcsolatból meg hiányzik az a szabadság, ami így adott.

valami köztes állapot kéne. :)

Sokszor volt oyan, hogy azt mondtam jobb lenne nekem egyedül, függetlenül mindenkitől. Anyagilag megtehettem volna, de nem vagyok képes sokáig egyedül maradni.

Úgyhogy konkrétan a kérdésedre válaszolva szerintem kell az emberne néha egy kis szingliség, hogy utána értékelje a kapcsolatot és önmagát is.