Ti ilyen helyzetben megbocsájtanátok a szüleiteknek?
Megpróbálom röviden.
Az egész gyerekkorom szinte nem is volt. A szüleim alkoholisták voltak, én két kisebb testvéremmel szinte csak úgy éltünk bele a semmibe. Már oviban is csúfoltak, mert nem volt egy tiszta ruhánk, éjjel-nappal csak a veszekedések, sokszor kaja sem volt csak hogy piára, cigire legyen pénz. Sehol nem voltunk (nyaralás, állatkert, mozi vagy bármi) semmink nem volt (mikró, egy bicikli, vezetékes telefon, íróasztal, tiszta ruhák, stb, ami másnak természetes volt), persze italra mindig telt. Osztálytársakat sosem hívhattunk fel, mert rettenetes állapotok uralkodtak.
Most így sok évre rá, mikor már nem élek otthon, alapvető dolgokat saját magamtól tanultam meg az évek során (amit másnak a szülei tanítanak meg) nem tudom hogy de talpra álltam, teljes emberi életet élek, nem iszom, nem dohányzom, egyetemet végeztem, a múltamhoz képest egész jól élek (anyagilag is), főleg anyu valahogy úgy viselkedik velem mintha a barátnője lennék. Ha találkozunk megkérdezi ez vagy az a ruha hogy áll neki, (persze annó, mi gyerekek úgy néztünk ki mint valami hajléktalan) megsértődik ha nem hívom moziba vagy bárhová, és annyira rossz, mert azt a sok évet nem tudom elfelejteni.
Viszont az időt sem tudom visszafordítani.
"Beszéltetek igy felnőttként a multról?"
Nem nagyon sikerült. Hisz bármit felhoztam semmire nem emlékeztek, mert hát annó alkoholosak voltak.
Meg ilyen hü... válaszokat kapok pl, hogy én nem érthetem, meg régen minden más volt, meg örüljek neki, hogy nem olyan szülők voltak akik minden nap megvertek, vagy olyanok akik kiállítottak volna a sarokra.
Anyám detto ugyanez volt.csak pluszba vert is.
Én megbocsàjtottam neki de a lelkem mélyén megvetem.
Nem is nagyon tartom vele a kapcsolatot.rengetegszer megpróbáltam beszélni vele a múltról, tagadja vagy nem fogja fel a dolgok súlyát.
Mimdegy. Megbocsàjtani egy dolog, akkor is benned marad a tüske, ugyhogy mindegy.viszont a jövőre nézve, én nem venném a nyakamra.mert előbb utóbb az lesz. Elkezd panaszkodni és sose hagyja abba. Bűntudatot akar okozni amiért nem foglalkozol vele, , aztán majd amiért ne segited anyagilag. ...
Kedves Kérdező!
Nem vagyok a helyedben, és igazából fogalmam sincs, hogy milyen lenne a helyedben lenni...
Tudom, hogy nagyon fontos a megbocsájtás, és a legjobb lenne, ha meg tudnál bocsájtani.
Az időt viszont nem lehet visszafordítani, és én nem hiszem, hogy meg tudnám nekik bocsájtani azt a sok mindent amit kaptam, és amit nem kaptam. :-(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!