Elviselhetetlen lánytestvér?
10 éves én 17 vagyok és fiú.
Irtózok tőle... Idegesítő, kényes (nagyon, nagyon, a világ legkényesebb gyerekét képzeljétek el) anyáméknak visszabeszél akik semmit sem tesznek ez ellen (bezzeg mikor én annyi idős voltam már felpofoztak érte, ő meg hadd mondja.) Lusta, nem akar semmiben sem segíteni és mindig többet és többet akar. Szörnyen gyerekes (oké, hogy 10 éves de legalább egy szikrányi komolyság szorulhatott volna a fejébe). Irritál ha ott van a közelemben (mivel társaságban szörnyen viselkedik) és ő ezt tudja, hogy engem zavar ezért direkt még rátesz egy lapáttal ha ismerősök előtt vagyunk akkor ölelget és én meg nem engedem neki (hiszen tudom milyen igazából) akkor meg megy a papolás, hogy mennyire utálom a testvéremet. Tudjátok mit? Utálom is. Mit utálom, gyűlölöm. Mikor veszekszünk (pl. én mondom hogy csinálhatna valami értelmeset is nem csak egész nap ül és a telefonját nyomkodja, volt már hogy a fejéhez vágtam hogy egy nagy senki lesz belőle ha így fog viselkedni és ezért nincsenek barátai (van neki kb. 3-4 bnője, de egy igaz barátja sincs, legalábbis olyna mint pl. nekem volt az ő korában nincs, mindenkivel hetente összevesznek aztán kibékülnek. szép barátság :D). Na mikor ezt a fejéhez vágom akkor meg rondán beszél és olyanokat mond, hogy bárcsak meg se születtem volna (én) vagy pl. dögöljek meg.
Vannak jó pillanataink, egyre kevesebb, nagy a korkülönbség tudom de én meg nem vagyok birkatürelmű, azt várom, hogy elköltözhessek itthonról és soha nem akarom látni többé. Ilyen testvérre nekem nincs szükségem.
Nem kibékülni akarok vele, csak valami tanácsot, hogy hogyan viselkedjek vele, ha a konfliktusokat el akarom kerülni? Mert szüleimet kikészítjük így, főleg anyámat, azt meg nem akarom. De rámkényszeríteni meg úgysem tudják, hogy szeressem. Viszont ha békénhagyom akkor meg keresi egy idő után a társaságomat és hízeleg de pár óra múlva már megint összeveszünk valami hülyeségen....
Csak én vagyok így a testvéremmel? Szerintetek én vagyok a hibás, hogy ilyen a kapcsolatunk?
Ilyen egy gyerek.Te is ilyen voltál még ha nem is vallod be magadnak.Próbálj vele játszani,vidd el fagyizni vagy moziba.
Ne legyetek rosszba!
Van bennetek közös. Mindketten gyerekesek vagytok, viszont tőled már azért elvárható ne így viselkedj, mert ez így nagyon-nagyon az.
Feleslegesnek gondolod amit csinál? Mutass helyette neki valami izgalmasabbat. Voltál te gyerek? Sok lány amúgy is nagyon gyakran váltogatja a barátait, ezt nem igazán lehet meglepő dolognak nevezni...
Ha csak kritizálod, akkor védekezni fog ahogyan tud és soha semmit sem fogsz elérni... Arra reagálj ami tetszik, dicsérd meg érte, de ne te akard nevelni, mert te csak a testvére vagy.
Változnak az idők. Te biztos azt követelted, hogy kimehess focizni, ő meg facebook-ot akar...
helyre kéne valakinek rakni, az biztos. próbáld megbeszélni anyukáddal, hogy ez így nem mehet.
tesóm is 10 éves és lány, de jobban meg van nevelve. ezzel nem azt mondom, hogy a szüleid "rosszak", csak túl sok mindent megengedek neki. nem kéne hagyni, hogy egy kényes p*csa legyen belőle...!
Ez nekem annyira fura!
mármint azért, mert én nagyon jóba vagyok a testvéremmel!
(én 17 és fiú, ő meg 20 éves és lány!)
nagyon szeretjük egymást. kb 4 havonta összeveszünk 2 percre, és ennyi.
Figyelj, próbálj meg valami fordított pszhilógiás dolgot!
Menj oda hozzá, ölelgesd, meg mond hogy mennyire szereted meg bla bla stb.
aztán csak észreveszi magát hogy milyen kis gonosz!
és akkor talán megenyhül..
talán.. szerintem ez bevállhat!
Te is ilyen voltál!
Egy kisgyerekkel ez együtt jár.
Egyébként ebben mi ebbe a kérdés? Sok türelem kell hozzá. Nekem unokatesóm lánya ilyen /10éves/ de türelem kell hozzá és kész.
És ezt a korszakát mindenki átéli hiába tagadod, hogy te nem ilyen voltál, max nem láttad magad kivülről. Szerencsére mi már tesómmal kinőttük.
A tetsvérféletékenység és a belőle elfajuló testvérgyűlölet mindig a szülők műve. A tesódnak megengednek mindent, neked szinte semmit - nem csoda, ha így eldurvultak a dolgok.
A tesókával az alábbiakat kell és lehet csinálni:
1. amikor hisztizik, azonnal ignoráld! Szó nélkül hagydm ott, bármit is csinál.
2. Ha jót tesz, ha segít, ha jól viselkedik, akkor meg KELL dícsérni, azért, amit tesz.
3. Ha bármely tárgyadat tönkreteszi, nyugodtan mondd meg a szüleidnek, hogy mit művelt és büntetsd az 1. pontban leírtakkal. Mindig mondd el neki, hogy a büntetést miért kapta.
4. Ne engedd a szüleidnek, hogy a testvérviszályba beleszóljanak! Ha ezt teszik, akkor 1. pont. És mondd el a testvérednek, hogy ez azért van, mert engedte, hogy a szülők belefolyjak a testvérharcba.
Mindig legyél vele konzekvens és korrekt. Ha a szüleid tovább szítják a tetsvérharcot, akkor azt teheted, hogy - bármennyire is fáj - ott kell hagyni mindőjüket, amikor csak teheted.
És nem, nem te vagy a hibás, hanem a szüleid, egyértelműen. Ez súlyos nevelési hiba, ami miatt ez a viszály kialakult, és az ő hibájuk.
Nem kell szeretned a testvéredet. Ez álszent duma, mindig azok nyomják, akik képtelenek a valódi érzelmeik valódi megélésére. Benned van szeretet - és a testvéredben van? Ő mit tesz érted? A testvérkapcsolat mindig KÉTOLDALÚ: adok és kapok. Nem arról van szó, hogy te a testvéred szülője vagy!
(Egy esetben nem volnának a szüleid hibásak: ha a testvéred született pszichopata volna, de az már 10 éves korra kiderült volna, és a leírásból nem tűnik annak.)
Olvastam pár választ és egyik sem tapasztalatbol jön :)
Nagyon jó kérdés. Nálunk ugyanez van csak én 15 tesóm meg 13 de egy 7 éves szintjén van.
Visszapofázik mindenkinek és semmi pofon semmi. Èn kiskpromban ha egy rossz szót szoltam puff egy nyakas.
Semmit nem tudsz csinálni. Figyelmen kivül hagyod max.. De azt is nehéz
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!