Hogy döbbentsem rá, hogy nem egy robot vagyok, aki mindent meg tud tanulni? 16/L

A történet a következő:

Erős gimnáziumba járok, második osztályba. Nem szeretek ide járni, szívesen átiratkoznék egy másikba, mert nekem túl nehéz ez, viszont 4-5 ös tanuló voltam eddig. Most sajnos lesz két hármasom évvégén, töriből és tesiből. Sportolok, csak nem tudtam megcsinálni a szertorna gyakorlatokat, ezért összeszedtem egyest, kettest is. Töriből pedig a 4esért is meg kellett szenvedni, mindentől elvette az időmet. Már belefáradtam, megelégszem a hármassal is.

Anya viszont (annak ellenére hogy régen borzalmas tanuló volt) elvárja a 4,5 átlag fölötti bizonyítványt. Már most elkezdődtek a veszekedések itthon, miért nem tanulok, nincs e lábam hogy nem megy a tesi. Ilyenkor mindig félek, órákig csak sírok. Fáj, hogy nem tudja elfogadni, hogy ennél jobban nem tudok teljesíteni. Azzal érvel, hogy régen ment, meg hogy igen is tudok, különben nagyon rossz lesz a nyaram.

Szeretném, ha elfogadná, hogy ezekből már nem leszek jobb, hogy ne szidjon le a 3asért, ne kelljen rettegve elé állnom, ha esetleg mégis csak kapok egyet. Mit csináljak? nagyon félek :(