Mi az a dolog, amit legjobban bánsz, hogy megtetted, és mi az, amit legjobban bánsz, hogy nem tetted meg?

Az nagyon bánt hogy mondtam a férjemnek olyan dolgokat amiket nem kellet volna.Szerinte semmiség,de ha visszapörgetném az időt nem szólalnék meg.

Második a férjemmel kapcsolatos.Közvetlen szülés után nem látta a lányom,és ez az én hibám mert nem tudtam hogy rögtön bejöhetett volna igy csak másnap találkoztam vele és akkor láthatta a lányát.

Nem bírom elhagyni a barátnőmet.

Szóval bánom, hogy megbocsátok neki folyton, és bános, hogy nem tettem meg, hogy elhagyom. Állandóan hazudozik, de én marha megbocsátok neki mindig, mert szeretem.

Legjobban bánok, hogy nem tettem: nem mertem felvállalni magam idejében és a saját utamra lépni, hagytam magam befolyásolni

Olyan, amit bánok, hogy megtettem, szerintem nincs. Tény, hogy voltak rossz döntéseim, de alapvetően szerintem többet tanultam belőlük, mint amennyi károm lett.

Van 1-2 dolog, amit banok, vannak olyanok, amiken ha visszaporgetnem az idot, s valtoztatnek, akkor nem itt tartanek, ugy ertem, mas lenne valoszinu az eletem, s talan rosszabb lett volna, ha nem tortenik meg. S vannak olyanok, amiket ha megvaltoztatnek, jobb lenne most szerintem.

Az elso folyamatos hibam, hogy nem alltam ki magamert, kicsi korom ota, mert feltem. Apam vert gyerekkoromban, s megannyi sztorit hallottam mar, hogy akik kialltak magukert, tobbnyire sikerrel jartak. En soha nem tettem, hagytam, hogy verjen, mert rettenetesen feltem. ...gyerek voltam. De talan, maskepp alakult volna az eletem, ha kiallok magamert, talan jobban, talan rosszabban.

2. hibam, hogy 9. osztalyos koromban mar onbizalom szinten olyannyira a beka se.ge ala kerultem, s annyira nem erdekelt az elet (ongyilkossag gondolata), hogy les.artam a tanulast, megbuktam. Persze evvegen konyorogtem a tanaroknak (3-bol buktam), de megbuktam.Ha akkor megesik rajtam a szivuk, valoszinu vegigbugdacsolom az egesz kozepiskolat. Ez egy jo pofon volt, s annyira osszeszedtem magam, hogy fosulira felvettek es el is vegeztem jo eredmennyel. Ha tehetnem, talan megvaltoztatnam ezt, de ha megtennem, akkor lehet rosszabbul alakult volna az eletem.

Ma mar megbantam, hogy elvegeztem a fosulit. Viszont jo, hogy jelentkeztem, mert ha nem jelentkezem, nem talalkozom a parommal. De ha felbehagyom, akkor hamarabb johettem volna ki kulfoldre, mondjuk 2 evvel korabban a tenylegesnel, s akkor most mar elorebb tartanek.

10 eves korom ota tudom, hogy a vezetes nem nekem valo dolog, nem is akartam megtanulni. Megis, 28 eves fejjel hagytam magam rabeszelni. Akkor mar reg kulfoldon laktunk. En hazautaztam az akkor 1 eves lanykankkal, s elkezdtem a tanulast. Apuka visszarepult Angliaba, 5 honapot toltottunk Mo-on apuka nelkul kinkeservesen, idegileg ramentem, a vizsga nem sikerult. Kovetkezo nyaron ujra hazarepultem, akkor sikerult 2.5 honap utan a vizsga. Itt a masik oldalon kell vezetni, es borzaszto mas minden, jelenleg nem merek autoba ulni. Hatalmas hiba volt, hogy letettem a jogsit, most ugy erzem. Nyaron megyunk haza autovol, segiteni szeretnek paromnak, de nem vagyok a kormany moge valo. Ha tehetnem, biztosan nem hagynam magam rabeszelni a jogsira. Ha akkor nem probalkozom, mar reg allando allasom lehetne, mar regen elkezdhettunk volna hazat venni, mar reg johetne a kisteso. Az en benazasom miatt tolni kellett mindent. De megprobalok egyutt elni vele.

Bánom, hogy 24 éves létemre ott tartok,ahol. Hogy soha nem álltam ki úgy igazán magamért,és befolyásolható vagyok.

Bánom, hogy egy nebáncsvirág,haszontalan senki lettem ennyi idős koromra.A múlton rágódom,a jövőtől rettegek,a jelent meg ezzel jól elrontom.Úgy érzem,nincs kiút számomra,már nem tudok bízni abban,hogy ez lehet más,vagy jobb.

azt bánom, hogy mikor először találkoztam az 1. barátommal és véletlenül elkerültük egymást, nem hagytam a f.enébe az egészet, hanem elmentem a következőre és akkor megismerkedtünk.

életem legnagyobb hibája volt, soha nem lesz miatta normális kapcsolatom és nem leszek többé ártatlan, boldog ember