Ez már megcsalás?
házasságban élek, van egy gyönyörű kisfiúnk, a férjem külföldön dolgozik és már lassan 4 éve távkapcsolatban élünk, ami azt jelenti hogy havonta találkozunk pár napot.
Mindvégig hűséges voltam hozzá.. de mostanában felkeltette az érdeklődésemet egy harmadik személy.
egy épületben lakik velünk, és egy helyre járunk edzeni,
sokszor beszélgettünk és nagyon jó társaság. A srácot már lassan egy éve ismerem, de eddig sosem tekintettem őt "férfinak" de pár hónapja valami megváltozott.. Ezt nem tudom megmagyarázni miért de sokszor gondolok rá, és észre vettem hogy ő is keresi a társaságom.
Beszélgetésnél több nem volt, és nem is akarom hogy legyen, de mégis vonzódom hozzá és nem tudom mi lenne a legjobb megoldás.. ez lehet hogy csak simán a hormonok játszanak velem? A legrosszabb hogy kerülni sem tudom a személyt, mert egy helyen lakunk és úton útfélen belebotlok.
A férjemet nagyon szeretem és jó apa, sosem hagynám el vagy bántanám meg, de az hogy ennyire kívánok egy harmadik személyt ez hatalmas vívódás bennem!!
Ez már megcsalásnak számít?
Mit kellene tennem?
Aki volt ilyen helyzetben mesélne nekem ?
Szerintem nem megcsalás, mert nem történt semmi konkrét, de vigyázz!
Rohadtul mérlegelj, mert nem lehet visszacsinálni, ha később megbánsz valamit. Játszanak a hormonok...jó ideje együtt vagytok, de mindegyik kapcsolat bepuhul egy idő után!
Gondolkodj!
Egy iszonyatosan jó szex megér annyit, hogy megbántsd a férjedet, kitedd a gyerekedet a veszekedő szülei baromságainak és így tovább? Légy erős, ha másképp nem megy, csak képzeld el, hogy holnaptól semmilyen kapcsolatod nincs a férjeddel...rohadtul bánnád!
Fejben már megcsaltad, ha fizikailag nem is. Nekem ez is szarul esne a férjemtől...
Nem lehetne megoldani hogy ne távkapcsolat legyen? Mert ez így nem élet.. Nem hiszem hogy ez az életcélotok. Nem tudtok megoldást találni higy ne távkapcsolat legyen?
Nem, nem akarom elveszíteni a férjem soha semmilyen körülmények között!!! éveken keresztül álltuk a sarat és én még hiszek az annó kimondott hűség esküben és szavakban hogy " jóban rosszban amíg a halál el nem választ!"
A gyerekemet soha senki nem szeretné úgy mint az édesapja ebben biztos vagyok! Egy jó szex biztos helyre rakná a hormonjaimat, de lelkileg tuti gajra vágna! Az ahogy az első írta hogy, hogy érezném magam a férjem nélkül... Úr Isten! Nem tudom elképzelni nélküle az életemet!
azért az hogy semmilyen kapcsolat nincsen az túlzás, főleg a mai technológia világában telefon és skype.. és így megoldjuk az alternatív szexuális életet is, de az mégsem ugyan az.. ha értitek mire gondolok :D
De az első hozzá szólónak tényleg 100%-ban igaza van, hogy minden kapcsolat betud puhulni egy kis idővel, de nem nem akarok véget vetni a házasságomnak!! Ebben biztos vagyok!
Szerintetek érdemes lenne beszélnem erről az érintettekkel?
hogy ne legyen távkapcsolat?
Már rég óta azon vagyunk, de a körülmények úgy alakultak hogy eddig nem volt lehetőség sajnos ezen változtatni. Persze azon vagyunk hogy mi hamarabb megoldjuk a dolgot, de ez nem csak rajtunk múlik sajnos..
De úgy érzem most már fel kell gyorsítani a dolgot mert egyre nehezebb..
Sosem értettem, miért kell ilyen tartósan távkapcsolatban élni, főleg gyereket vállalni... :/ Mit lát az a gyerek az apjából?
Mi az, hogy nem lehet megoldani? Négy év alatt még nem jutottatok el odáig, hogy vagy idehaza rendbe hozzátok az életeteket külföldi fizetésből, vagy kimenjetek ti is hozzá? Ezt nemes egyszerűséggel nem hiszem el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!