Akinek a férje önszántából túl sokat dolgozik, hogy viseli?
Ma nagyon kiakadtam. Jó állása van, ugyan sokat jár külföldre, de 350-400 ezret hoz haza havonta. Ez csak úgy fél éve van így, előtte kevesebbet keresett. Érdekes módon előtte nem volt gond a pénz, de most hirtelen borzasztóan filléreskedő lett.
Egy barátjával el szoktak járni fusizni, ha ráérnek, amivel nincs is semmi bajom, ha nem viszik túlzásba. Múlt héten kérdezte a barátja, hogy probléma lenne-e, ha ezen a hétvégén is dolgoznának. Mivel tudom, hogy jövő héttől 4-5 hetet külföldön fog tölteni, mondtam hogy nem örülök a dolognak.
Erre megoldották úgy, hogy pénteken elmennek dolgozni, ma meg a barátja egyedül. Úgy voltam vele, hogy oké, végül is le tudta csúsztatni azt az egy napot (rengeteg pluszórája van mindig). A hétvége meg a miénk.
De ma reggel meg felkelt és kitalálta, hogy mégis megy dolgozni. És még egyet belém döfött, mert mondta hogy így a két nap alatt megkeres 10 ezer forintot és kell a pénz, hiszen én nem dolgozom. Két hónapja vesztettem el a munkám és nem találtam még másikat, alapból is nagyon letör ez a dolog. A legjobb az lenne, ha legalább az ilyen fusi munkákra tudnék én menni, de hegesztenek meg betonoznak, én ezekhez nem értek. Viszont tudom, hogy ez a 10 ezer forint az ő jövedelme mellett nem oszt, nem szoroz, és mivel hétfőn utazik, igazán beáldozhatta volna ezt a napot, hogy velem legyen. Egyébként a sok külföldi utat is azért vállalja, mert ilyenkor plusz napidíjat kap, és ha a munkaideje több mint felét kint tölti, akkor még kompenzációt is.
Én komolyan nem tudom, mit csináljak, nagyon el vagyok keseredve. Azt érzem, hogy a munka meg a pénz sokkal fontosabb nálam. Jó, értem én, hogy kell a pénz, de ez nem élet így :( Amíg dolgoztam, nem annyira tűnt föl, mert ha néhány órával később ért haza, legalább tudtam lazítani, és ha volt egy napom egyedül, kiélveztem. De most mindig egyedül vagyok, bezárva a lakásba, és annyira vártam ezt a hétvégét, hogy egy kicsit együtt lehessünk!
Attól is félek, hogy így hogy vállalhatnánk gyereket? Lassan ideje lenne. Mondtam neki, hogy csak akkor megyek bele, ha a gyerekhez viszont hazajön, hogy az apja ne csak egy idegen bácsi legyen, aki néha megjelenik és hoz ajándékot, hanem az, aki mindig mellette van. De mostanában megroppant a bizalmam. Mi van, ha gyerek mellett se bírja abbahagyni ezt a sok munkát? Szinte biztos vagyok benne, hogy azt fogja mondani, hogy a gyereknek mindent meg akar adni, és a gyes semmire nem elég. És ugyanígy rengeteget fog dolgozni.
Ebben van esetleg valakinek tapasztalata? Van olyan, hogy a másik képes visszavenni a család kedvéért?
Értem én, hogy fiatalok vagyunk meg most dolgozzunk, oké. De félek, hogy a dolognak az lesz a vége, hogy ülünk majd a nagy házban és nézünk egymásra, hogy ki ez az idegen ember?
Főleg hogy rám is átragasztotta a dolgot, most hogy nem dolgozom, van időm ezen gondolkozni. Amióta vele vagyok, én is sokkal többet dolgoztam, rendszeresen én zártam az irodát. Ami persze anyagilag is jó, de egyre kevésbé vagyok biztos benne, hogy megéri.
Már az is felmerült bennem, hogy lehet hogy mégsem ő a jó választás. Lehet, hogy többet érne, ha egy évvel tovább fizetnénk a lakásra a hitelt, viszont mellette lenne kapcsolat is köztünk. Tudom, a mai világban luxusnak hangzik, de nem tudom, hogy ennyit megér-e ez a pénz. Elképzelhetőnek tartom, hogy nem.
Tökéletesen látod kérdező. Olvastam egy cikket egy kamionosról, aki felakasztotta magát, mert rádöbbent, hogy a tizenéves gyerekei totál idegenek számára. A feleségéhez sem kötődött. Volt családja, meg nem is. Igazából nem volt.
Nem jó ez, a nagy hajsza mindig tönkre teszi a kapcsolatokat. Persze harácsolni kell (kell?), nagy ház, gyerkenek mindent. Csak éppen ez a mindent szeretnék megadni a gyerekemnek kimerül az anyagiakban, a nagy házat meg fűteni is kell, akkor meg azért kell harácsolni. Ennek sosincs vége.
A férjed örül, hogy tud dolgozni, gondolom akkor otthon semmilyen házimunkát nem végez. Szeritned a gyerekeket nevelné? Dehogy! Az "enyiből nem élünk meg" csatakiáltással megy is dolgozni éjjel-nappal. Amúgy tipikusan az a férfi, aki szeret dolgozni és kifújt.
Az a fura, hogy egyébként a házimunkában segít. Jó, most nyilván nem, de munkanélküliként el se várnám tőle. Viszont még így is van, hogy nekiáll főzni vagy ilyesmi.
Gyereket meg nagyon akar, már azt tervezi, hogy milyen szobája lesz, meg hogy majd csináltat maguknak egyforma overallt, mint az autóversenyzőknek és abban mennek autókázni (az fel se merül benne, hogy esetleg lánya lesz :D)... szóval nem egyértelműen egy sima munkamániás, bár a fene tudja..
Így azért már más a leányzó fekvése. Akkor csak dolgos. Arra figyeljen, hogy túl dolgos ne legyen. Hisz rövid az életük, nem érünk rá "feleslegesen" dolgozni. Hisz hiába dolgozunk, nem biztos, hogy mindig hasznos.
De akkor még nem kell aggódnod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!