Azoknál akik nem voltak összeházasodva, de született közös gyermek, kinél helyezik el a gyermeket?

Mi "közösen" neveljük, illetve időbeosztásban hol itt, hol ott van a gyerek. (Pontosan a leírt helyzet van, semmi papír, sem az együtt élésről, sem a különválásról.)

Szerintem fontos, hogy a szülők ne tekintsék egymást ellenségnek, akkor minden megoldható, hisz a gyereknek ez az érdeke. Nem jó neki, ha a szülei acsarkodnak egymásra. Az egy dolog, ha a két szülő már nem szereti egymást, de mindketten szerethetik a gyereket, és gyerek is szeretheti mindkét szülőt. Ez az optimális, ha már egymást nem szeretik, és e miatt különváltak az útjaik.

Mi meg tudtunk egyezni eddig (5 éve élünk külön), vagyis ahogy eddig sem szólt bele a bíróság az életünkbe, most sem igényeljük ezt, felnőtt emberek vagyunk, megoldjuk. ;)

Az sem igazán releváns ebben, ki, hogyan viselkedett korábban. Nem bosszúról, büntetésről stb. beszélünk, hanem arról, mi lenne a vállalható, az adott keretek között a közel optimális. (Hiszen a legoptimálisabb eset nyilván már kizárt.)

Ha az apa egy normális kapcsolatot akar a gyerekével, szerintem azt támogatni kell a gyerek érdekében. Ennyi. Fordított esetben is így lenne helyes. Az a sz@r, amikor a felnőttek ilyen-olyan érdekeinek, félelmeinek a gyerek esik áldozatul. A gyereknek mindkét szülő fontos. Az ő szívében nem váltak el, ott együtt vannak mindig, örökre. Nem is tud ezen változtatni a gyerek. (Elvált szülők gyereke is vagyok egyben, tudom, mit beszélek.) Ezért Ő nem is választhat közülük. Abban választhat, hogy fizikailag kivel lesz többet, hol tartja a személyes dolgait, hol alszik többet, honnan indul iskolába reggelente? Persze, az egyik szülő kedvéért elnyomhatja a természetes érzéseit, ám ennek komoly egészségügyi következményei szoktak lenni.

12

Egészséges lelkü értelmes felnőtt ember sosem tudja útálni és gyűlölni azt az embert akitől gyermeke származik.

Mondom: értelmes, felnőtt, egészséges lelkű ember.