Akik családot alapítanak, összeházasodnak mennyire vannak tisztában a következményekkel, és a felmerülő problémák kezelésével?
A kérdést egy kicsit bővebben:Szóval arra gondolok hogy miért van ennyi rossz,és sok esetben halálra ítélt házasság?Nem gondolják át hogy "Ő,talán majd lesznek kevésbé a romantikáról és szabadidőről szóló időszakok is?Hmmm,talán?".Ez nem fut át az agyukon?Mert a legtöbb embernél,házaspárnál ezt látom.Az idő múlásával történő természetes elhidegülést nem tudják megállítani (pedig vannak példák hogy ez nem lehetetlen)
A közös dolgokat egyre jobban képtelenek megosztani
A gyereknevelés mintha egy megoldhatatlan dolog lene.Nem azt mondom hogy én a gondolatommal elintézem hogy egy értelmes ember cseperedjen fel a felügyeletem alatt,de látok nem egy házaspárt (szüleim is ezt a csoportot képviselik) akik teljesen inkompetensek egy ember felnevelésére.És jobban megnézve én még nem is vagyok nehéz eset (ez nem ide tartozik.Aki bővebb tájékoztaást szeretne privátba leírom neki)
Szóval nem értem.Nem értem hogy mondjuk egy jogosítványt mennyi krítériumhoz kötnek , ehhez képest szinte két egymással egyáltalán nem harmonizáló embert simán össze engednek házasodni,és gyermeknevelést is hadják.
Pedig nézzen mindenki magába és meglátja:Talán tényleg lenne értelme egy "házasságra engedélyezve" kártyának,mert egyeseknek a javukra válna.
Azért mert amikor összeházasodik az ember ,nem akkor jönnek a problémák hanem évek után.
És az emberek egy idő után kiszeretnek a másikból már semmi újat nem tudnak felmutatni a másiknak és unalmassá válnak egymás számára.
Azután következik hogy az egyik fél elindul egy olyan irányba ahol talál egy kis izgalmat, megcsalja a párját és ha kiderül akkor már van oka a vitának.
Sokan azért nem vállnak el mert anyagi oka van vagy mert a gyermek mind 2 szülőhöz ragaszkodik és csak a gyermek kedvéért laknak együtt.
Vannak emberek akik ezt még időben észre veszik és tudnak segíteni a problémán, ezért jó ha mindig mindent megbeszélnek jó részletesen, ebből lesz a minta házaspár.
Az sem jó ha a házaspár állandóan egymás nyakán lóg és nem hagyják a másikat élni, de az sem jó ha az egyik fél hetekre vagy hónapokra esetleg elmegy a családi házból munkájából kifolyólag.
Szóval az ember még előre nem tudja hogy milyen lesz a házassága 2-3 év múlva.
Valóban, sok jó, rosszabb és szörnyű szülő van. De már bocsánat, kinek van joga ahhoz, hogy eldöntse, ki szaporodhat (házasodhat), és ki nem???
Tudod, az emberi egyedfejlődésben nem árt eljutni oda, hogy felfogod, a nálad hülyébbeknek is ugyanazok a jogok járnak, mint neked.
De tételezzük fel, létezne a "házasságra engedélyezve" kártya. Vajon milyen kritériumoknak kéne megfelelni? Mi alapján mondaná valaki a 95-os IQ-val megáldott, ámde érzelemgazdag, melegszívű, becsületes szülőjelöltre, hogy nem elég jó? És mi az, hogy két egymáshoz nem passzoló embert hagynak összeházasodni? KIK? Mégis ki szólhat bele ebbe? Magánügy, nem?
Csak jelzem, ha volna ilyesmi, rövid úton még a német fasizmusnál és a kommunista diktatúránál is durvább dolgok következnének. Javaslom elolvasásra Aldous Huxley Szép új világ c. könyvét.
Szerintem sokan meggondolják, csak úgy gondolják, hogy jól gondolják, aztán kiderül, hogy mégsem. Mindenesetre szerintem a házasság előtt jó kicsit megismerni egymást, mi a férjemmel majdnem két évig éltünk együtt, mielőtt feleségül vett.
A gyerekvállalás már neccesebb, mert amíg egy rosszul működő házasságból ki lehet lépni, egy gyereket már nem lehet visszacsinálni, ott már nagyobb a felelősség. Szerintem nem is mindenkinek való. Ezért nem is értem sokszor, mikor boldog-boldogtalant rá akarja beszélni a környezete a gyerekvállalásra csak mert már "benne van a korban", vagy mert már házas, vagy mert kéne már egy unoka, vagy bármi.
Aki azt kérdezte mi közöm van mások házaságához annak a Gyakori kérdések legtetején való írás elolvasását ajánlom .Idézem : "Amit máshol nem mertél...Itt megkérdezheted!"
Szóval kérlek,had tegyek már fel anoniman kérdéseket egy direkt erre szakosodott oldalon,ebben a kategóriában.Van még nem egy kategória , át lehet menni,keresztül lehet nézni ezen a kérdésen.Valamint ilyen alapon nem szabadna azt se megkérdeznem hogy "Mike Tysont miért nyúlt droghoz?"
Ki vagyok én hogy mások után kérdezősködjek?
Különben köszönöm az eddigi válaszokat és aki itt az IQ vs. érzelemmel jött:Pont hogy az érzelmekre hegyeztem ki a kérdést.Pont az a baj hogy a legtöbb házasulandó az érzelmeivel nem tud mit kezdeni és ezek rángatják őt és a kapcsolatát.Aki az érzéseit normális formában képes előadni a társának,annak eléggé garantált a hosszútávú kapcsolat.
De különben függetlenül a kérdéstől:Nem jártam be a világot és beszéltem minden emberel,de aki általában olyan hülye hogy veszítene egy bazaltkocka ellen sakkban,az általában az érzéseit se szokta nagyon kitárni és nem a modora szokott a nagy erőssége lenni.Persze biztos él valahol a kivételt képező személy,de körülbelül minden 3000. hülye szokott melegszívű,érzelemdús,kultúrált ember lenni.
Nekem az első válaszoló hozzászólása tetszett.
Mi 7 éve vagyunk együtt barátommal, 6 éve közös albérletben.
Én nem erőltetem a házasságot, ennyi idő alatt egyszer sem említettem meg neki, és talán jobb is, hogy így volt, mert ennyi idő alatt már tudja, milyen velem élni, bizonyos helyzetekre hogyan reagálok, nincs zsákbamacska, és számomra így világosabban látszik, hogy milyenek vagyunk együtt. Ha ezek után megkérne pl, nyugodtabban mondanék igent.
"Ha nem jó elválnak ès annyi. "
Ez szép meg jó lenne,de mi van ha már megvan a gyerek,és az egyik válaszoló álltal felvázolt kép alakul ki:Tehát:az anyagi dolgok nem engednék a szétmenést,a gyerek mondjuk nagyobb és csak rossz hatással lenne rá a két szülő elválása.Akkor mi van?Elválni nemn lenne tanácsos,de akkor mi van?Csak az marad hogy a két fél megpróbálja nem megölni egymást már csak a tekintetével,hanem heves viták,néha meglévő verekedés mellett felnevelik eggyütt a gyereket.
Na erre lennék igazán kíváncsi hogy ilyenkor mi van,hisz mi is történik ilyenkor?A gyerek minden nap csak azt látja hogy a két szülő vagy vitatkozik vagy egyszerűen csak állandóan rossz a légkör.
Hogy a két szülő állandóan kisebb nagyobb verekedésbe torkolló vitákat folytat.
Hogy a két szülő egy pénzközpontú házasságban él ami másról nem is szól.
És ugye tudjuk hogy az ember nem olyan hogy valaki felbässza az agyát és aztán mindenki mással meg tök higgadt és nyugodt!Nem.Egy frusztrált házasságban a gyerek is megkapja a maga részét.Ha csak a legkisebb próblémát is elköveti (személyes példa:elrontja a cipzárt) már rázúdul a felnőttek addig elfolytott feszültsége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!