Ti megbocsátanátok ezt nekem, vagy jogos lenne, ha örökre távoznék ebből a világból?
Elég hosszú ez a történet. Véget ért a suli és utána elmentem okj-s képzésre (estire) ami ráadásul még pénzbe is került. Közben kb. nulla szerencsével kerestem munkákat - persze egyik sem jött be.
Aztán bejött az egyik ahol felsültem és azóta megint nincs semmi.
De én itthon bekamuztam, hogy van és már kerestem is az elmúlt 2,5 hónapban 100 ropit (ami persze nem igaz mert nincs) és még ezelőtt az iskolát is otthagytam, hogy ne kelljen kifizetni a fenmaradó részt.
Így viszont se esélyem nincs a jobb életre, se munkám nincs, se jövőm nincs.
És mg hazudtam is itthon, hogy van közben pedig nem volt. Ráadásul a befőttesüvegben lévő aprópénzekből is loptam, mert kellett a pénz buszjegyre.
Ezek után, helyes-e a feltevésem miszerint nekem nagyon sürgősen meg kellene döglenem, hogy ne okozzak több kárt másoknak? Ez a pióca-élet elég undorító és visszataszító is, de munka ami van hát - fogalmazzunk így - nagyon rossz. Le lehet qrni, de a 12 órázás egy 50 Km-re lévő gyárban - hát azt nem! Ahol ráadásul spártai szigor van még brunyálni sem lehet kimenni. Utazással együtt kb. hajnali 4 körül indulnék el itthonról és este 8-ra érnék haza. És ezt a következő 50 évben végig MINDIG. Hát ez nekem nem menne, mert pluszba még nehéz is
Ezek után jogos-e ha kinyírom magamat? Megoldom vele mások anyagi problémáit - és ezek után végül is ez nem "szimpla öngyilkosság" vagyis rendesen megszűnök és "nem ragadok itt" ahogyan az okkultisták meg a vallásosok mondják?
Apám az nincs már régen, anyámtól számítok egy sorozat pofonra (ez ellen nem is tiltakozom) tartok tőle hogy le fog köpni (ettől már most hánynom kell - ezt valahogy el kell kerülnöm - egyszer már köpött le borzalmas volt azóta udnorodom a nyáltól) illetve, hogy lezúz és rámrakja a rabigát az 50Km-re lévő pokolbéli gyárba ahol még pénzt is alig adnak majd. És cserébe 12 óra meg szünet is alig van.
Pedig az egész hazugságot azért hoztam létre, hogy NE KELLJEN ebbe az átkozott gyárba menni.
De életcél híján ez lesz az életem úgy tűnik. Agyatlan rabiga a következő 50 évben.
Rohadt nagy hülyeségen töröd a fejed! Mért kéne meghalnod? Ember vagy! Hibázol! Ahogy mindenki más is!
Nem tudom mennyi idős vagy, de állj szépen a szüleid elé, és mond el az IGAZAT! Hidd el, kezdetben haragudni fognak rád, és jól le is szidnak majd! DE majd megenyhülnek, az pedig sokkalta jobban fájna nekik, ha végeznél magaddal. Magukat okolnák érte, hogy hol rontották el... Hiányzik ez? Szerintem NEM!
Az őszinteségedet pedig nagyra fogják becsülni, hidd el!
A gyári munka... ha más nincs, akkor az addig jó (még ha nem is a legjobb, és nagy a hajtás), amíg kicsit össze szeded magad, és találsz valami sokkal jobbat! Nincs olyan munkahely ahol ne lehetne felmondani! Az élet nem habos torta! Képzeld, ha mindenki azt a munkát végezhetné, amit szeretne... a világ milyen undorító lenne...
Sok sikert az őszinteséghez! Én a helyedbe már reggel túl esnék rajta!
"de munka ami van hát - fogalmazzunk így - nagyon rossz. Le lehet qrni, de a 12 órázás egy 50 Km-re lévő gyárban - hát azt nem! Ahol ráadásul spártai szigor van még brunyálni sem lehet kimenni. Utazással együtt kb. hajnali 4 körül indulnék el itthonról és este 8-ra érnék haza. És ezt a következő 50 évben végig MINDIG. Hát ez nekem nem menne, mert pluszba még nehéz is "
Ilyen az élet! Képesítés nélkül, nincs esélyed más munkára! Nincs JOGOD VÁLOGATNI a te helyzetedben! A gyári munka is munka, valakinek azt is meg kell csinálnia! Ne öld meg magad, az a szüleidre hatalmas, egyszeri anyagi, és emellett évekig tartó lelki tehert okozna!
Értem mire gondoltok.
Én is tudom hogy nincs jogom válogatni meg a munkával magával sem lenne bajom.
Maga a tudat őrjítő, hogy ez így lesz mindörökké... Mert innen nincs továbblépés. A napi 12-16 óra melók után nagyjából semmilyen más dologra nem lesz időm - mindemellett nagy valószínűség szerint az ott kapott 60 ropikból nagyjából 50-60 éves koromra lesz egy saját házam. Addig meg itt fogok ücsörögni anyámmal. Addig nagyjából semmi nem lesz. Innen nincs továbblépés. Ha bemegyek akkor addig rabiga amíg ki nem raknak. Aztán irány a következő gyár ami még áll.
És mindezt így a következő 50 évben.
Maga a tudat rossz, hogy nemigen lehet innen kitörni. Mert ha az egész napod le van foglalva akkor nehéz lesz kitörni. Valahol nagyon elcsesztem, csak nem tudom hol.
És ez így elég rossz... Ez olyan mint a börtön. Egy-egy napot ki lehet bírni, de a tudat őrjíti meg őket hogy ez így lesz még 30-40 évig. És nincs kiút.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!