Most tegyem meg, vagy várjak vele még egy fél évet?

A férjemmel elég rossz a kapcsolatunk és nem nagyon sikerül megoldást találnunk a problémáinkra. Már odáig jutottam, hogy elköltözök a fiunkkal máshova, csak nagyon félek, hogy ez mennyire fogja megviselni a gyereket. Az apját így is ritkán látja (egy héten kb. 3 nap, de abból is érdemben egyet töltenek együtt, a maradék kettőn csak reggel látja, hogy elmegy dolgozni, ha addig felébred), viszont azzal van a baj, hogy én most fogok visszamenni dolgozni, így elég nagy változás lesz a kicsi életében az, hogy az anyja nem lesz mellette úgy, ahogy eddig. Amúgy nem annyira anyás, de hát csak én voltam vele az elmúlt két és fél évben, ki tudja hogy reagálna a sok változásra. Ennek tetejében még most szakítsam is ki a megszokott környezetéből...

Vagy várjak vele őszig, amikor már hozzászokott az új helyzethez? De akkor meg oviba megy, az lesz a változás az életében... én viszont már nem sokáig bírom itthon, anyós is velünk lakik és így már túl sok, sosem volt magánéletünk, a férjem meg nem akart elköltözni, mert akkor mi lesz az anyjával a nagy házban egyedül, hogy tartja fönn. Amit részben meg is értek, ezért lakunk már itt 6 éve, de ennek nem kellene azt jelentenie, hogy úgy beleavatkozik az életünkbe, ahogy. Már többször lett szólva, szépen is, veszekedve is, de végül mindig ugyanaz van, ennek pedig egyetlen megoldása a költözés. Tulajdonképpen már az sem érdekel, hogy jön-e velünk a férjem, vagy sem, én el akarok innen menni a gyerekkel, azt hiszem megnyugodnék, ha végre a "magam ura" lennék életemben először...lassan az egészségem is rámegy, folyamatosan fogyok az amúgy is kevés súlyomból és mindig ideges és szomorú vagyok.