Belemennétek így egy kapcsolatba, ha a sráctól gyereket vár egy lány?

Nem hiszem, hogy belemennék egy ilyen kapcsolatba, persze ennél azért jobban meg szeretném ismerni a "történetet", ha engem érintene...

de az a rész, hogy

-futó kapcsolatban

-olyan futó kapcsolatban, hogy a lány még csak 5 hónapos terhes, de már nincsenek együtt...

nem túl biztató.

Hogy sikerült ezt összehozni?

Nem vonzana az ötlet, hogy olyan fickóval álljak össze, aki még védekezni sem tud (vagy csak derogál neki - kapcsolat elején akkor is illene óvszert húzni, ha a másik pirulázik...).

Próbáljátok meg együtt!

Ha valamiért nem működik akkor elválnak útjaitok.

Nekem csak az a furcsa, ha egy nő kerül ilyen szituációba, hogy futó kalandból teherbe esett, majd úgy dönt, hogy megtartja a babát, és utána kapcsolatot szeretne, mindenki természetesnek tartja, hogy a nőnek nem csak egy elvált gyerekes férfi jár, hanem olyan is, akinek még nincs gyereke. Szinte fel vannak háborodva sokan, ha egy férfi le meri azt írni, hogy neki nem kell gyerekes nő.

Azt kb. elítélik, ha egy férfi azért utasít vissza egy nőt, mert gyerekes.

De most, hogy gyerekes férfiról van szó, mindenki ítélkezik meg fujjog.

Nem mennék bele. Egyrészt azért, mert mi lesz, ha megszületik a gyerek, egyre többet jár a gyerekhez, megszereti, mégis összejön az anyával. Ez nagyon rosszul adná ki magát, ha mondjuk én közbe szerelmes is lennék.

Kettő, ha a sráccal maradok hosszabb ideig, akkor azzal kell számoljak, hogy neki bizony gyerektartást is fog fizetni, azt a pénzt, pedig a közös gyerekünktől veszi el, persze jár a másik gyereknek is.

Szóval nem, semmiképpen nem!

Mindenki követ el hibákat. Miért ne lehetnétek boldogok? Ugyanakkora eséllyel lehet jó kapcsolat belőle, mint rossz. Ilyen esetekre is van jó és rossz példa is egyaránt. Az mindenképpen korrekt volt a sráctól, hogy az elejétől őszinte hozzád. Ha ezt az őszinteséget megtartja veled szemben, akkor olyan nagyot nem csalódsz te sem.Írta itt valaki hogy gyanús hogy a másik csaj miért tartja meg a gyereket. Hát nekem minden tiszteletem az övé ezért a döntéséért!! De nem akarok itt offolni, ez egy másik téma.

Szóval szerintem próbáljátok meg, de azért legyél felkészülve az itt leírt dolgokra, és próbáljátok előre felvázolni a sráccal a lehetséges szituációkat, és kérdezd meg tőle, hogy az adott szituációban ő hogyan reagálna.

Tudom hogy az én esetem egész más, de valami közös van bennük. Én egy elvált anyát vettem el a 1.5 éves kisfiával, akit a mai napig (13 éve) nagyon szeretek, teljesen egyenlően a később született saját lányommal. És egy picit sem vagyok féltékeny az exférjre:))

Szóval - szerintem hajrá!

ma 13:17

Szerintem te nem akartad birtokolni. Elfogadtad, hogy párodnak mással is van, volt dolga az életben.

Nézd a válaszok nagy részét!

Szinte kivétel nélkül azért mondanak nemet, mert a férfi nem csak az övék. Ez náluk elvi kérdés.

Pedig lehet, hogy evvel a lánnyal boldogan fognak élni, annyi energiájuk lesz, hogy 3 gyerekkel élnek majd egy kacsalábon forgó házban. De ők akkor is csak a nem.

Hölgyeim egy férfi attól nem fogsz szeretni se megérteni mert "birtokoljátok".

Na mind1.

Tényleg nevetséges, és nagyon igaz, hogy birtoklási vágyból fakad az elutasítása sokaknak. Azoké legalábbis, akik azt írták, hogy nem velem éli át azt az élményt, hogy először apa lett. Hát aztán?

Ez épp olyan, mintha egy férfi azért utasítana el egy nőt, mert nem vele éli át a szüzességének elvesztését, nem ő juttatja ilyen élményhez. Ez is kész röhej lenne.