Mit tegyek? Már az őrület határán vagyok!?

Együtt élek Édesanyámmal és Dédnagymamámmal.Anyuval nagyon jó a kapcsolatom,szinte barátnők vagyunk.A dédim 84 éves.Testileg szellemileg nagyon toppon van,néha jobban vág az esze mint a miénk.Csakhogy.. 23 éves lány vagyok.Nem hagyja,hogy magán életem legyen.Ha csörög a telefonom,egyből kérdezi hogy ki az,mit akart.Valamelyik nap átjött egyik ismerősöm megcsinálni a számítógépem,ő már egyből kombinált,hogy biztos a pasim és hogy helyesebbet is találhatnék.A szobámba folyamatosan bejárkál,kopogás nélkül.Ha csinálok bármi házimunkát,ott áll felettem és csak kritizál.Nem vagyok egy bulizós típus,általában hétvégén is itthon vagyok.Egy hete elmentem egy 50 km-re lévő városba egy rokont meglátogatni,amint megtudta hogy elmegyek itthonról patáriát rendezett,hogy én minek "csavargok",majd 3 napig nem szólt hozzám azért mert pár órára elmentem. Volt osztálytársam végzett az egyetemmel és hazaköltözött,megbeszéltük hogy találkozunk,tegnap sötétedés előtt jött értem kocsival,mamám kileste hogy milyen kocsival jött és hogy hogy néz ki.Ma reggel szemrehányást tett,hogy már megint milyen "bakkal" csavargok.Próbáltam neki semmit nem elmondani,akkor az a baj,ha elmondok valamit akkor meg az a baj,mert annál többet akar tudni.Véletlenül nyitva hagytam egy közösségi oldalon a levelezésemet,és ő elolvasgatta.84 évesen... és utána apránként szemrehányást tett,hogy én mégis milyen emberekkel levelezek...Elköltözni nem tudok,a ház az én nevemen van övé a haszonélvezet.Amúgy istenigazából szeretem,nagyon sok mindent tett értem gyerekkorom óta,de ez a lenyomozgatás,sértődözés már az agyamra megy.

Ti mit tennétek a helyemben?Valami tanácsot tudtok adni?