Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » A barátnőm az ex-barátjánál...

A barátnőm az ex-barátjánál lakik. Mekkora palimadár vagyok? (Hosszú)

Figyelt kérdés

A barátnőm és én 25 évesek vagyunk, kb. egy éve találkoztunk először nyolc-kilenc hónap internetes ismeretség után. Ekkor már tudtam, hogy kivel, milyen körülmények között lakik. Mikor már személyesen is találkozgattunk, elmondta, hogy már több kapcsolata is volt, mivel a lakótárs-exbaráttal már hosszú ideje teljesen elhidegültek egymástól.

17 éves kora óta lakott nála, a család befogadta, nehéz onnan elszakadnia, lelki, és persze anyagi okokból is. A középiskolát nem fejezte be, mikor találkoztunk sem volt, és most sincs munkája. Barátai is oda kötik, ráadásul az exbarát szülei sokáig nem is tudtak róla, hogy már valamelyest különváltak - értsd a lánynak már voltak más kapcsolatai is, legutóbb, vagyis most, én.

Mikor még csak pár hónaposak voltunk, világos, hogy nem költözik egyből hozzám. Elhangzott pár ígéret, hogy majd ha befejezte az iskoláját(június közepén lett vége), meg hogy ha majd lesz munkája.

Maholnap egy évesek leszünk, de én még mindig nem látom, hogy vezet valahová a kapcsolatunk. Ráadásul az ígéretei sem látszanak megvalósulni, max. 4-5 álláshelyet nézett meg az utóbbi időben.

Én nagyon szeretem, az elejétől fogva komolyan vettem a kapcsolatunkat, türelmes, megértő voltam. Akartam egyenesbe hozni az egészet, de ugyanezt nem látom rajta. Rengeteg okból, bármikor elhagyhattam volna, de nem tettem, úgy gondoltam meg tudjuk oldani, és hogy elég komoly már a viszonyunk ahhoz, hogy gyávaság legyen kilépni belőle.

Mindeközben a családom rólam van rossz véleménnyel azért, mert nem mutatom be.

Nem tudom mit kéne tennem. Párszor már rászántam magam a szakításra, de mikor együtt voltunk sosem maradt erőm megtenni.

(azt is köszönöm, ha csak végigolvastad)


2009. szept. 11. 17:33
1 2 3 4
 11/35 A kérdező kommentje:

Anyagiasnak nem mondanám, kapott pénzt a tanfolyama során (jár ellátás a munkaügyi kp.-tól ilyenkor), abból is "hozzánk" vett dolgokat. Ételt is sokat hoz, bár engem akkor is zavar, eszembe jut, hogy ezt az ex szponzorálja.


"Haza" már nincs nagyon neki, vidékre költöztek a szülei, ha odamenne, ott ragadna, az fix.(szerintem nem kell magyaráznom, hogy Magyarországon most hogy áll a helyzet vidéken)

Eléggé sokáig voltak együtt, az utcára csak nem tehették ki. Az ex motivációjába most inkább ne menjünk bele.


"Probalj normalis lanyt keresni, annyi de annyi keres fiut maga melle."


Még ha igaz is, biztosan nem olyat keresnek mint én. Kelleni meg azért kell, mert szeretem.

Személy szerint sosem csajoztam. Nem vitatom, öt-hat év masszív keresésnek nyilván lett volna eredménye. Momentán nem érzek erőt magamban, hogy ilyesmibe fogjak - mint ahogyan ez világ életemben így volt. Napi rendszerességgel születnek itt olyan kérdések, amikből kitűnik, hogy a többség mennyire nem találja a párkeresés módját.

2009. szept. 14. 13:55
 12/35 anonim ***** válasza:
71%

"Nem vitatom, öt-hat év masszív keresésnek nyilván lett volna eredménye. Momentán nem érzek erőt magamban, hogy ilyesmibe fogjak - mint ahogyan ez világ életemben így volt."


Na, ezen elgondolkodtam. Egyáltalán nem biztos, hogy ennyi ideig kell masszívan keresni. De ha mégis, nem jobb egy olyan emberrel együtt lenni, aki fizikailag is veled él? A másik pedig az, hogy nekem a második beidézett mondatodból az jön le, hogy - bocs - inkább megmaradsz egy olyan kapcsolatban, amelyikben egyértelműen kihasználnak, minthogy változtass. Lustaságból? Kényelemből? Félelemből? Nem tudom. De ezzel magadnak ártasz hosszú távon. Azt pedig nem veszem be, hogy a lány és az ex között nincs semmi. Ha egyszer szakítok valakivel, akkor nem kell lehetőleg szomszédnak sem, nemhogy lakótársnak. Nagyon bűzlik nekem ott valami.


28/N

2009. szept. 14. 16:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/35 anonim ***** válasza:
83%
Ha valóban ennyire kényelmes vagy és elviseled ezt a helyzetet, akkor törődj bele. De komolyan.. Nem gáz még leírni is hogy a nőd egy férfival él együtt? (Mindenféle mentséget találhatsz rá, de ezen nincs mit magyarázni) Egyértelmű!
2009. szept. 14. 17:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/35 anonim ***** válasza:
79%
szakíts. egyáltalán mit akarsz kezdeni egy olyan nővel akinek még gimnáziuma sincs? és sosincs munkája? vagy eltartod? akkor hülye vagy. mert más kérdés, hogy valakinek nincsm unkája, de dolgozni akar, és megint más, hogy nincs munkája. találhatott volna bármit, akár takarítást. ne sajnáld szerintem, inkább villámgyorsan menekülj.
2009. szept. 14. 19:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/35 anonim ***** válasza:
79%
hát nagy palimadár vagy!azthiszed nem sexelnek?
2009. szept. 14. 20:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/35 anonim válasza:
72%
Felejtsd el a csajszit!!!Majd idővel túl leszel az érzéseken!!!Zűrös nagyon!!!
2009. szept. 14. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/35 anonim ***** válasza:
58%
Szerintem tudod a kérdésedre a választ. Igen nagy palimadár vagy. Ne hagyd, hogy hülyét csináljon belőle. Vagy zárja le normális, felnőtt ember módjára a múlját, vagy ha nem megy neki, akkor hagyd ott.
2009. szept. 14. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/35 A kérdező kommentje:
nem kellett volna kiemelni....
2009. szept. 14. 21:28
 19/35 A kérdező kommentje:

Kedves 28/N, nem azt mondtam, hogy ennyi ideig kell keresni, azt mondtam, hogy ha felnőtt életemben komolyan foglalkoztatott volna a téma, az nyilván vezetett volna valahová.

A másik dolog, lustaság? Nem. Kényelem? Nem. Félelem, na az már van benne. De túlnyomó részt az marasztal, hogy szeretem. Nem bírnám nem tudni, hogy hogyan alakul az élete, nem tudnék még elszakadni tőle.

2009. szept. 14. 21:39
 20/35 anonim ***** válasza:
79%
Szia!Minden előttem szóló leírta a lényeget,fölösleges hozzáfűzni bármit is.A te reakcióid is érthetőek,mert neked érzelmeid vannak ebben a helyzetben.Annyit szeretnék hozzáfűzni,hogy néhány évvel ezelőtt volt nekem is egy elég zűrös kapcsolatom,a komolyabb problémákat el sem mertem mondani senkinek,de így is bőven tudott sok mindent róla,rólunk néhány hozzám közel álló ember.Miután túl voltam az egészen megfogadtam,ha még egyszer olyan helyzetbe kerülök,hogy a magánéleti problémámra nem találok egyedül megoldást és néhány barátom,akik mind ismerik nagyjából a történetemet,ugyanazon a véleményen vannak-legtöbbször az enyémmel ellenkező véleményen-akkor erőt veszek magamon és megpróbálok rájuk hallgatni,akaratom ellenére cselekedni.Ez a legnehezebb az egész életünk során,meghozni olyan döntéseket,amik fájdalmasak,de utólag nagyon is ésszerűek,szükségesek.Amíg érzéseid vannak valaki felé próbálsz mentséget találni a másiknak,hogy miért viselkedik úgy ahogy.Húzod az időt ,hogy valami majdcsak megváltozik,de rajtad kívül semmi nem fog.Alkalmazkodsz,elviselsz,megalázkodsz...és továbbra sem történik semmi.A legnehezebb dolog megtenni egy olyan lépést,amit nem szeretnél,de magadban tudod,hogy az szolgálná a saját érdekeidet.Évek múlva majd ha ezt az egészet magad mögött tudhatod már te is csak csodálkozni fogsz,hogy miért volt olyan nehéz megtenni.Van aki képes rá,hogy azonnal lépjen,ha az érdekei úgy kívánják,van aki hagyja haldokolni a kapcsolatát,aztán egy nap ráébred,hogy valamit már rég meg kellett volna tennie.Te az utóbbi vagy-mint ahogyan én is.Valószínűleg itt csak olyan emberek adnak tanácsot ,akik nem ismernek téged,de azért az elgondolkodtató,hogy mind egy véleményen van.Remélem jól alakulnak majd a dolgaid,kívánom,hogy így legyen!!
2009. szept. 15. 06:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!