Elmondanátok a férjeteknek, vagy sem?

Válságba jutott a házasságunk, tulajdonképpen mindketten hibásak vagyunk, hogy idáig fajultak a dolgok.

Ő sem az elvárható módon viselkedett sok esetben (anyagi felelőtlenség, hazudozások, megcsalás gyanú, visszautasított engem, stb.), és én sem mindig úgy reagáltam mindenre, ahogy azt kellett volna. Esetemben ez abból áll, hogy a sok csalódás elől egy másik férfihez menekültem, de csak képletesen. Érzéseket táplálok valaki más iránt, de amikor erre rájöttünk kölcsönösen ezzel a másik férfival, akkor megszakítottuk a további "baráti" kapcsolatot, mert mindketten rendbe akarjuk hozni a meglévő házasságunkat, főleg a gyerekek miatt. Neki is nagyon sok veszítenivalója van, és nekem is itt a kisfiam, akinek az apjára is szüksége van.

Egyéb téren nagyjából rendeződnének a dolgaink a férjemmel, igaz, még nem tudok benne megbízni, de helyre akarom hozni, amit hagytunk elromolni és a férjem is ezt szeretné.

A hétvégén programot szerveztünk kettesben, szükségünk van nagyon az egyedüllétre és a beszélgetésre, de nem tudom, hogy őszinte legyek-e és elmondjam-e, hogy először is magamat és a másik férfi iránti érzéseimet kell legyőznöm annak érdekében, hogy újra úgy tudjak fordulni felé, mint azelőtt. Tudom, hogy ez kegyetlen nagy csalódás lenne neki, de nem-e teljesen tiszta lappal kellene indítanunk ahhoz, hogy mindent őszintén megbeszélhessünk? Fogalmam sincs, hogy mit tegyek, mi lenne a helyes...