Hogyan tudnám visszaszerezni Édesanyám bizalmát?

Egyébként meg még annyit, hogy ha betöltötted volna a 16-ot is ugyan ez lett volna. Ment volna a hiszti, a tiltás, a "most már örülsz, hogy nem viszket?" beszólások (anyukád úgy tűnik, ezen a szinten van), majd olyanok, hogy "amíg 18 éves nem leszel.." "amíg az én házamban élsz..", a bűntudatkeltés(mint most is).

Nem vagy hibás és nem hibáztál!! Anyukád a lelki szegény, ha kézzel-lábbal hadakozik és tilt a párod ellen, a bosszúvágy hajtja és lelki terrorban tart. Egy ilyen nem anya.

Biztos az a baja, hogy ő nem tud kivel "dugni" és rajtatok csattan az ostor.

Így van! Nem te vagy a hibás, hiszen ez a TE magánéleted. Ha te úgy ítéled meg, hogy ez a fiú az, akivel el szeretnéd veszíteni a szüzességed, akkor tedd meg. Érett lánynak tűnsz, nyilván érzed, hogy kiegyensúlyozott a kapcsolatotok, megbíztok a másikban, így hát teljesen érthető, ha vele akartad megtapasztalni az elsőt. Ha anyukád azt szeretné, hogy neked jó élményként maradjon meg, nem kezdene el puffogni. Ilyet nem ígértethet meg veled, hogy 16 előtt ne szexelj. Nyilván azért tette, hogy minél később váljon a kislányából nagylány... Tudomásul kellett volna vennie, hogy ha már van egy barátod, valamikor úgy is meg fog történni a dolog. Ilyenkor általában a védekezési módszerekre kell felhívni a figyelmet egy anyának. Egyébként ha szülinapod után 1 héttel történt volna meg, akkor meg az lenne a baja, hogy "de hát még csak 1 hete vagy 16". Én nem is értem, egy felnőtt ember hogy tud ilyen ígéretet komolyan venni.

Én azt mondom, te megtettél mindent a bocsánatáért. A többi csak rajta áll. Hagyd, had duzzogja ki magát, majd csak elfogadja. Mást úgysem tud tenni. Mindenesetre az ilyen magánéleteddel való ígérgetést felejtsd el, hiszen sosem tudhatod, mikor mit hoz az élet, és nem függhetsz állandóan az anyukádnak tett ígéretektől.

Én is a 16. születésnapom előtt egy héttel feküdtem le a barátommal. Ennek 2,5 éve, és még mindig együtt vagyunk. Amikor elmondtam anyának, elmesélte, hogy neki nagyon rossz volt az első, mert a barátja zavarban volt, és nem tudta mit hogyan, mondta, hogy örül, hogy ez nekem szép élmény, és megkért, hogy mindig védekezzünk.

Ez a normális hozzáállás. Ha mondjuk egy buliban tökrészegen megkefélt volna egy srác, akinek a nevét sem tudod, akkor TALÁN érthető lenne anyukád kiakadása, de így nagyon nem.

Néha mondjuk az enyémnek is rossz napja van, ezért amikor tudom, hogy csak veszekedni akar, de nincs igaza, nem szólok hozzá, nem megyek bele a vitába, csak hagyom. Ez beválik, nála is, nálam is, egy idő után lelkiismeretfurdalása lesz, és bocsánatot kér.

De mondhatod azt is neki, hogy ezzel a hisztivel azt éri el, hogy ő veszíti el a te bizalmad, hiszen láthatóan semmit nem lehet neki elmondani.

így alakulnak ki a nőkben a gátlások amik a későbbi szexuális életüket befolyásolják. speciel, h hibásnak érzik magukat a szex miatt, meg bűnösnek, meg stb. tudat alatt ez olyan jól bevésődik, hogy az orgazmusképesség hiányának is problémáját rejtheti magában.

anyuddal ülj le egy őszinte beszélgetésre, hogy t már valahol nő vagy és ő is 19 évesen(vagy x) csinált téged és próbálja meg ezt elfogadni, de ugyanakkor örökre a gyermeke maradsz.

de amúgy amikor tesom lefeküdt először valakinek én azt hittem soha nem fogom feldolgozni úgy fájt, hogy a kistesom "megrontották". szóval nehéz ez a szülőknek is.

Hát igen, férfiaknál ez egészen máskép megy.

Van is erre egy vicc:

- Apám, elvesztettem a szüzességemet!

- Fiam, férfivé váltál, gyere kocintsunk egyet s ülj le ide mellém meséld el, hogy történt?

- Nono, ülni még nem tudok!

Kérdező, szerintem fejezd be sürgősen a boscánatkéréseket, mert ezzel semmi mást nem érsz el, mint hogy még jobban adod anyukád alá a lovat, még jobban meg lesz győződve a maga igazáról és a fölötted való hatalmáról.

Nem tettél semmi rosszat, semmi illegálisat. Egyszerűen az történt, hogy nősz fel, és anyukádnak egy lehetősége van: tudomásul veszi. Csak hát ez melyik szülőnek könnyebben megy, melyiknek nehezebben...

Szóval még egyszer: semmi rosszat nem tettél, nincs miért bocsánatot kérned, anyukád vaskalaposságáért nem te vagy a felelős. A sarkadra kell állni, és türelmes, de határozott módon beláttatni vele ezt...