Mit tennél a nö és a férfi helyében? (folyt. Köv. )
Adott egy fiatal pár két kislánnyal!Nö 29éves férfi 33,gyerekek 2 és 4évesek.13 éve vannak együtt!Az évek folyamán a szerelem és a vágy elmúlt vagy talán sose volt igazi!Nö otthon van a két ksilánnyal mert pici tartósan beteg!Férfi dolgozik.Látszólag boldog házasságban élnek.De csak látszólag.Férfi igazából csak becsületességböl és a gyerekek miatt van együtt a növel.A nö az a fajta aki komolyan gondolja azt hogy ha egyszer "igent" mond és gyereket szül egy férfinak akkor az holtomiglan-holtodiglan.De már Ö is úgy van hogy inkább maradna egyedül csak legyen vége ennek az egésznek.A férfi meg keresi a szerelmet a szenvedélyt.Nem az a tipikus félrelépö mert a család az elsö mindig minden helyzetben!De közben meg szenved!Látszik rajta!A nönek ez fáj.elakarja engedni de a férfi hajthatatlan.A nö érzi hogy igazából csak azért van velük mert egyedül nem tudná ellátni a gyerekeket.Minden tökéletes lenne mert a férfi kedves,mindene a család és a nöt is szereti!De csak mint a gyerekei anyját és mint embert!Ettöl a nö szenved mert Ö szerelemre vágyna a párjától!Annyiszor megfogadta elengedi a férfit talán ha nem veszekszik ha késöbb jön haza a férj ha talán nem látja a férfi hogy Ö szenved akkor mer lépni de nem megy!A veszekedést nem úgy kell érteni hogy a nö háázsártos háziasszony mert nem az.
Mindkét fél próbál úgy tenni mintha minden ok lenne de mindketten szenvednek!A nö nem tudja megértetni a férfival hogy menjen mindenkinek jobb lesz!A férfi boldogtalansága nagyon bántja!
Mit lehet ilyen helyzetben tenni?
válasza:nálunk sem volt tányérdobálás, csupán megváltozott a szeretet. azt sem mondhatom, hogy nem szerettem a feleségemet, csak éppen másképp, inkább olyan testvéries lett a kapcsolatunk.
feltettem a feleségemnek a kérdést, hogy ő boldog-e még? ha hosszútávon nincs jelen a boldogság, akkor semmi értelme fenntartani a házasságot. én nem akartam megvárni, hogy a tényérdobáláshoz jussunk és léptem.
ha a szülők nem kiegyensúlyozottak, akkor az nagyon is kihat a gyerekekre. én támogattam az exnejemet, hogy el tudjon menni randizni, addig én vigyáztam a gyerkőcre. mert nekem az is fontos volt, hogy ő is kiegyensúlyozott legyen, mert - mint feljebb írtam - az kihatással van a gyermek fejlődésére, lelki egyensúlyára.
esetleg próbáljatok meg egy családterapeutához elmenni, hátha van esély a házasság megmentésére.
sok sikert, sok boldogságot kívánok.
válasza:Figyi!
Mivel nem ír kommentet a kérdező,hogy Ő kicsoda a történetben,én az feltételezem,hogy apuka szeretője.
Akinek bűntudata van okkal,és alá szeretné támasztatni másokkal is,hogy igen,ez helyes amit Ők csinálnak,mert apukának joga van a boldogsághoz.Mert ilyet nem valószínű,hogy írna egy ilyen helyzetben lévő feleség.
Neki elég a baja a beteg gyerekével meg a másikkal,nemhogy azon törné a fejét,hogy hol keresse a boldogságot.Ti nem tudtok normálisan gondolkodni akik azt írjátok fel kellene rúgniuk a családot.
Talán elvált szülők gyerekeként nyomorogva jobb lenne a gyerekeknek?Persze akik ilyet írnak valószínű hasonló helyzetben vannak,lenyúlták valaki férjét feleségét,vagy szeretők maguk is,vagy szeretőt tartanak és ki akarnak lépni a házasságukból...stb.
Olvasd már el mégegyszer a feltett kérdést!!!
13éve vannak együtt!!!Talán kényszerből?A gyerekek még csak 2-4 évesek.Biztos,hogy rendbe lehet hozni,nem szétzülleszteni kell a családot!!!
válasza:Teljesen egyet értek.
Szerintem viszont az Anya a kérdező.
válasza: válasza:Leülni és megbeszélni!
Ezek mind csak sejtések,tippelgetések.
Vajon tényleg így éreznek és vajon miért?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!