Mit tennél a nö és a férfi helyében? (folyt. Köv. )

Együtt maradni. Éppen a gyerekek miatt.

Tudom, a mai kor, a mai mentalitás azt sugallja, hogy ÉN vagyok a fontos, csak ÉN számítok, ÉN legyek boldog, senki más nem számít...

A szenvedély minden kapcsolatban elmúlik előbb-utóbb és marad a szeretet, ami itt megvan, ahogy a Kérdező írja.

Mintha itt a Kérdező beleszuggerálna a párjába, a kapcsolatba egy problémát... talán mert bűntudata van a beteg gyermek miatt?

közvetetten is sérülhetnek a gyerekek. Tegyük fel, nem látnak az egészből semmit, de a szülők külön-külön belül örlődnek. Akkor a legrosszabb, de előfordulhat: egyikük, vagy mindkettőjük esetleg gyógyzserrel, itallal próbálja kúrálni magát... nem ragozom, hogy ez mennyire visel meg egy gyereket. Vagy csak egyszerűen a szülő nem tud vele türelmes lenni a problémák miatt.

Ennél még mindig azt mondom, hogy jobb 2 lelkileg egészséges szülő külön, mint 2 sérült együtt

Tök jó, buzdítsuk arra a férfiakat, hogy ha kihűlt a kapcsolat, szépen menjen nőzni... Ezt remélem, nem komolyan írta az illető (vagy pasi ő is?). Milyen példa ez a gyerekek előtt?

Ha valaki (függetlenül attól, hogy van-e gyerek vagy nincs) nem azzal van, akihez tartozik, akkor amellett sose lesz boldog, és a gyerekei se lesznek azok. Még ha eleinte nincs is tányérdobálás, de a bomba egyszer robban. És ebben az esetben nem igaz, hogy jobb későn, mint soha, mert ha későn lépnek, ott valaki vagy valakik nagyon komolyan sérülhetnek.

Itt volt egy kérdés pár napja, egy gyerek írta, hogy az apja évek óta megcsalta az anyját, mikor kiderült, az anyja annyira kikészült idegileg, hogy a gyereken vezeti le. Ez kell? Hajrá!

Nem a kor divatja miatt javaslom a válást, hanem azért, hogy ne sérüljenek az érintettek az elviselhetőnél jobban.

Én ismerek olyanokat, akiknek elváltak a szülei, mikor még kicsi volt, és tisztességesen fel tudták nevelni így is, a szülői felelősségét mindkét szülő a válástól függetlenül felvállalta, így külön, de békében. Az időzített bombán ücsörgésnek akár tragédia is lehet a vége.

"a gyerekek érdekében" - jó maszlag, de a gyerek érdeke az, hogy nyugalomban, pszichésen egészséges közegben, törődésben nőjön fel

Itt a tanulság, az ilyeneket meg lehetne előzni:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__valas__40..

Most Te ki vagy ebben a történetben?A feleség,esetleg szerető???

Miért természetes az,hogy csak a férfinak jár boldogság?

Rögtön felrúgni a családot nem törődni senki érzelmeivel csakis a férfiéval,mert neki boldognak kell lenni.Milyen gondolkodás ez?Üljön le a férfi és a felesége megbeszélni a dolgaikat.Mert bizony normál esetben is előfordulnak ilyen problémák a gyerekek születése után,hát még ha az egyik sérült.Milyen ember az aki arra buzdítja a férjet,hogy hagyja magára a feleségét a 2 gyerekkel,főleg így,hogy az egyik beteg?Kutya kötelessége mellettük maradni,és a lehető legjobb körülményeket családi légkört biztosítani.Azon dolgozzon apuka,hogy hogyan teheti rendbe a házasságát,hogyan láthatja boldognak a feleségét és a gyerekeit!Ne a menekülésen törje a fejét.Nem lenne az az "igazi nő"akivel találkozhat összejöhet,hogy tönkre ne tenné azt a kapcsolatot is az amin átmentek már együtt a feleségével.Talán valamiért csak Őt vette feleségül,csak volt oka amiért Őt akarta a gyerekei anyjának.Rendbe kell hozni.A leírás alapján ez a házasság nem tönkrement,hanem mélyponton hullámvölgyben van.És bizony tenni kell mindig a kapcsolatunkért,hogy működjön,hogy jól működjön.Tökéletes kapcsolat házasság nincs!Amint elszáll a rózsaszín köd,pár év múlva ugyan itt tart egy másik kapcsolat is amit nem ápolnak megfelelően,vagy olyanok a körülmények,hogy más veszi el az energiát.Hát ez esetben olyanok.Tegyen meg mindent a házaspár azért,hogy rendbe hozzák a dolgaikat,hogy fellobbanjon újra a szerelem tüze.Ez lesz a legjobb nekik is és a gyerekeik számára is!!!

De nagyon megoszlanak a vélemények!

azt javaslom, inkább ne pontozzunk, mert csak mindenki egyen 50% körül lesz majd

10,53.

Ez a múlt század divatja volt.Azért ma már ilyen nem nagyon van.Vagy ha valaki ezt akarja beadni az eléggé nevetséges.Ma már sem elvárásból,sem szülői döntésből nem házasodnak a fiatalok.Aki meg nem szerelemből teszi,az szenvedjen megérdemli.Ha képes tönkretenni a párját és a gyerekeit,akkor úgy kell neki.Kötelességei akkor is vannak és lesznek is,teljesítse őket!!!!

Nagyon is sajnos,hogy ma már nem sokat jelent a jóban-rosszban,egészségben-betegségben,holtodiglan-holtomiglan.

Én igenis úgy gondolom,hogy nem szabad felrúgni egy családot csak úgy.És itt nem arról van szó,hogy terrorban tartaná a férj a családját,még csak arról sem,hogy elmúltak volna az érzései.A problémák a hétköznapok megfakították az életüket.Van neked fogalmad arról,hogy mi az egy beteg gyereket szülni???Biztosan nincs.Milyen ember az,aki képes lenne elhagyni a saját boldogságáért?Hogy tudna felhőtlenül boldog lenni???

Ráadásul amint írja a kérdező nincsenek még anyagi jólétben sem,tehát nem tudná megfelelően támogatni a családját apuka ha albérletet kellene fizetnie.

Nem menekülni kellene a problémák elől,hanem megoldani őket.És ne tételezzük már fel senkiről,hogy felelőtlenül valamilyen érdekből házasodott!!!Rendbe kell tenni a dolgaikat,az a legjobb megoldás mindannyiuknak.

Lehetnek Ők még együtt boldogok!!!

Nem hinném, hogy ez csak egy gödör. Ha mindketten tudják, hogy nem jó már a másikkal, nem megy megoldani, és mást keresnének, akkor azt nem szabad úgy, hogy még benne vannak a házasságban. Attól még lehet egy fedél alatt élni, míg a szükség ezt megkívánja, de kilépni tisztán fair mindenkivel szemben. És a gyerekekről ugyanúgy lehet a továbbiakban is gondoskodni. De ez a látszatcsalád egy időzített bomba, és ha most nincs is még semmi (mind így kezdődik), akkor is robbanni fog, ha jönnek szépen a problémák, amikhez erő kéne. Ez így történt nálunk is, így történhetett a linkben szereplő családdal is, és mivel anyukám pedagógus, és kicsikkel van, ott is látom a gyerekeken, kire milyen hatással van a családi háttér. Ahol problémák vannak, azzal a gyerekkel a suliban is probléma van, mert megérzi, ha nem is mondják, sérült gyerek is jár-járt hozzá, rajtuk még jobban meglátszik.

A kérdésben az van, hogy egyik fél számára sincs konkrétan más, tehát nem erről van szó, bár keresik, keresnék. De ez így nagyon rossz.

Ha tényleg semmi nem segített, a gyerekeket attól még szerethetik, és gondoskodhatnak róluk, akkor legyen meg a papír, addig, míg nem állnak úgy, maradhatnak egy fedél alatt, és ha eljön az idő a jobb anyagi lehetőségekre, akkor úgyis megoldódik minden.

Csak tragédia ne legyen!