Mit tegyek, hogy a családom nehéz anyagi helyzetét elfogadjam?

Külön élek a párommal, ritkán látogatom meg a családom. Most lejöttem néhány napra.

Borzasztó látni, ami itt van :( Régebben jól éltünk, tipikus középosztálybeli életünk volt. Most meg vergődnek a szüleim, illetve ennek a levét isszák.

Vidéki nagy házban laknak, eladni nem lehet, de kifűteni már nem tudják. Egyetlen szobát lehet csak lezárni, hogy azt ne fűtsék. Pénz csak a szigorúan vett megélhetésre van, az elromló holmik javíttatására már nincs. Így kint áll a lejárt műszakis kocsi, a fürdőben a rossz mosógép (szerencsére kaptak egy működőt kölcsönbe), a konyhában az elromlott mosogatógép... a hatalmas hűtő kong az ürességtől, reggelizni akartam, kenyeret találtam, vajat már nem, csak ilyen legolcsóbb felvágottat, amit régen a macskáknak vettünk.

Borzasztó látni, ahogy minden egyre csak romlik.

De a legborzasztóbb: a szüleim igazi dzsentrik! Nem akarják alább adni, fel sem merül bennük az ésszerűsítés. Egy éve győzködtük őket a húgommal, hogy például adják el az autót. Nagy családi autó, sokat eszik, mi meg már felnőttünk, kirepültünk, egyszerűen nincs rá szükség. Akkor még műszaki is volt rajta, de alig vezették, mert drága a benzin. Aztán eltört a kuplung, a szerelésre nem telt, azóta áll az autó. Olyan 120 ezret kéne rá költeni, hogy újra mehessen. De a kocsi jelenlegi értéke kb. 100 ezer, nem éri meg rá ennyit költeni. Főleg hogy ugye drága a benzin. Próbáltuk meggyőzni őket, hogy adják el a kocsit, és vegyenek egy kisebbet, de nem, és igazából nem tudták megindokolni, csak hogy lehet, hogy szükség lesz valamikor nagy autóra. Egyszerűen nem bírnák elviselni, hogy nagy autóról kicsire váltsanak, azt hiszem.

A ház esetében is jó, hogy nem lehet eladni, de ha lehetne se adnák el, az tuti, merthogy ne költözzenek már kisebbe.

Anyukám nem dolgozik, mert egy középosztálybeli nő ne dolgozzon. Így persze jövedelme sincs.

Én őszintén nem tudom, mit csináljak. Rossz nézni ezt a helyzetet. De részben ők is tehetnek róla, mert nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. De az is igaz, hogy már idősek.

Segíteném őket, de én is alig élek meg. Mit tegyek ezzel a helyzettel?