Komolyan ekkora bűn, hogy 20 évesen élem a saját életem?
Ketten vagyunk testvérek a bátyámmal, aki már 6 éve Belgiumban dolgozik-él, évente 1-2 alkalommal jön csak haza, így én maradtam itthon a szüleimmel egyedüli gyerek. Apám eléggé iszik, így sokat van itthon balhé meg ilyesmi, de már megszoktam, meg se lepődök. Nekem 4 hónapja van egy párom, akivel nagyon szeretjük egymást, ő is a szüleivel lakik még, de neki nagyon rendezett családja van, így általában én megyek hozzájuk. Hétvégente (péntek-szombat-vasárnap) náluk vagyok, meg van olyan hét, hogy 4 napot, mert amúgy egyetemre járok, és ők oda sokkal közelebb laknak mint mi meg jobb a közlekedés így jobban meg tudom oldani onnan, ha este sokáig van órám. Meg őszintén szólva jobban is érzem magam ott, ők is szívesen veszik, ha ott vagyok.
De itthon meg állandóan piszkálnak, hogy megyek. Anyukám mindig mondja nekem, hogy itt hagyom kettesben apámmal, meg hogy de sok időre elmegyek stb...Meg unokatesóm, akivel beszéltem erről szintén engem támadott ezzel, hogy miért mindig én megyek meg ilyenek.
Anyukámat egyrészt tényleg nem szívesen hagyom itthon, de a barátomat se szívesen hozom haza az állandó viták miatt. Csak a költözés a megoldás? (Pedig azt még egy ideig nem szeretném spórolási szempontból főleg.)
válasza:Az én öcsém is ugyan ezt csinálja és elég undorítónak tartom.
Az oké, hogy szívesen látnak, de nem kell jóformán odaköltözni. Azért látnak szívesen mert vendég vagy és mert nem kell téged is ellátniuk.
A testvéremről(19) annyit, hogy hétfőtől csütörtökig itthon alszik, pénteken suliba megy és onnan a barátnőjéhez(16), ahol egészen vasárnap estig tartózkodik.
Mérhetetlenül pofátlannak tartom, hogy sosem takarít, nem mosogat, nem viszi ki a szemetet hétköznap sem, hétvégén itthon sincs, de elvárja, hogy az ő szobájában is rendet rakjunk és takarítsunk ki mert ha nem, milyen trógerek vagyunk már..
Állandóan a barátnője szüleihez mér mindet (anyánkat és engem), hogy ott minden nap bejárónő takarít, mos, főz; mekkora a családi ház, családi béke és milyen sok pénzük van ellentétben velünk.
Szóval szerintem érthető, miért nem örülnek a te szüleid sem.
válasza:Sajnos én is megértem kicsit a szülaidet...Ugyanakkor Téged is nagyon!
Ismerős az otthoni piszkálódás...És az, hogy a barátod családja rendezett és kedves. DE!
Ne felejtsd el, hogy nem szabad visszaélned a jóindulatukkal. Én elhiszem, hogy szívesen látnak, de az, hogy heti 3-4 napot full náluk laksz az azért kicsit sok, főleg csupán 4 hónap után. Én négy hónap után egy nagy eső után hajat szárítani sem nagyon akartam felmenni a páromékhoz, nem hogy ott aludjak, egyek stb...pedig elhiheted nagyon fiatal vagyok én is...
Lehet, hogy tényleg nem vagy teher, de ha az is lennél szerinted megmondanák? Nem. Majd az első komoly veszekedésnél fogod hallani.
Egyébként ha otthon rendszeresen segítessz, takaríassz, mosol, főzől stb, akkor szerintem is megengedhető egy-egy hétvégézés. DE sajnos vagy nem amíg a szüleiddel élsz, ők tartanak el, az ők szabályaikat is követned kell, a tieidekkel együtt.
22-L
Amúgy ezt nem írtam,de nem a szüleim tartanak el,én az iskola mellet teljes időben dolgozok már 2 éve,úgyhogy nem tartanak el,én vagyok,aki pénzt ad nekik,vásárol itthonra stb. ezenfelül ha itthon vagyok mosok,főzök,takarítok.
Igen,ezzel én is tisztában vagyok,hogy túl sokat vagyok a pároméknál,de erre ő mindig azt mondja,hogy így a jó mert a szülei is örülnek,hogy addig is otthon van a párom is ha én megyek. Amúgy próbálok mindent megtenni náluk is,vinni sütit,üdítőt,néha főtt kaját is. Mosogatok,asztalt leszedem,felmosok,a barátom szobáját kitakarítom,a kutyát elvisszük sétálni szóval próbálok nem a terhükre lenni meg 2 hetente a barátom is jön hozzánk,hogy ne csak én,bár én ezt nagyon nem szeretem :S
válasza:A 22-L vagyok.
Értem...hát nem könnyű helyzet...
Nagyon ismerős egyébként, de valahogy meg kell találd az egyensúlyt a családod és a barátod családja között.
Én is így voltam csak akkor még sokkal fiatalabb voltam, olyan 18 éves (17 éves korunktól vagyunk együtt)...
Mindig ment a hiszti, hogy miért vagyok sokáig a pároméknál és miért nem megyünk hozzánk is...mert ott annyira nem láttak szívesen és nem éreztük annyira jól magunkat. Mégis úgy próbáltam csinálni, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon.
Nem rég orvosoltuk azzal a problémát, hogy összeköltöztünk...:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!