Miért bántják azt állandóan aki senkinek sem árt?

áll ki magadért, te magad vonzod be ezeketa helyzeteket.

néha, hacsak jelképesen is, de le kell csapni az asztalra, különben a fejedre nőnek.

Egyszerű pszichológia. Képzelj el egy 100 egység területű kört.

A dominánsabb típusnak 150 a köre, de ez nem a levegőből jön, hanem az adott szituációban valaki rovására. Ez többnyire egy félénkebb, visszahúzódóbb ember. Neki 50 marad.

A kör itt az önérvényesítést, az ennek kapcsán jutó "jogokat" és előnyöket jelképezi.

Vagy azt lássák rajtad, hogy megvéded magad, visszaszólsz nekik, mert nem hagyod annyiban, hogy piszkálnak, vagy azt, hogy akármit is szólnak be, nem tudják elrontani a kedved. Nekem ez utóbbi jött be. Egyszerűen lesz*rtam, mit mondanak és tovább mosolyogtam, éltem az életem boldogan. Később rájöttem, hogy ezt a jókedvet irigyelték tőlem. Tudod, aki másnak beszólogat, az magával sincs megelégedve. Amikor ebbe belegondoltam, megállapítottam, hogy a piszkálóimat tényleg sosem láttam jókedvűnek/mosolygósnak.

Az a megoldás a legrosszabb, ha láthatóan zavar téged, amit mondanak, de tűröd csendben. Azt bántják csak, akit lehet. Ne vedd fel a "piszkálható, mindent lenyelő alany" szerepét, amit ők akarnak neked adni. Mutasd meg, hogy te nem az vagy.

Azt gondolom, ebben a világban minden minden és mindenki egyensúlyra törekszik. Akaratlanul is. Ha ő támad, te visszahúzódsz, ha pedig így teszel, nagyobb teret adsz neki a támadáshoz. Ha viszont nem hagyod magad meg magad, fele-fele lesz az arány. Minkét esetben kiegyenlítitek egymást, így vagy úgy. Ez így működik.