Ti vállalnátok még egy gyereket így?

Ha úgy érzed, hogy a gyerkőc "csak" az ex miatt áll ellen az új párodnak, akkor ráállnék a gyerekkel beszélgetni, sokat, szeretettel, akár gyerekpszichológus segítségét is kérném.

Közben pedig elkezdenék terhesvitamint, és folsavat szedni 1-2 hónapig..:-))

Ha a gyerkőc elkezd puhulni, és látja, hogy komolyan gondoljátok, és érzi a biztonságot, akkor igen, nekiugranék.

A munka megvár, gyedet kapsz 2 évig, majd bevállalsz vmi kisebb munkát, a párod is keres majd...jó lesz meglásd...

Én is 36 évesen szültem, és nem bántam meg, most 2,5 éves a lányom, egy kis csoda, bár nem mondom, fiatalon könnyebb volt..:-)) De nem lehet fontosabb a munkád, mint a hosszútávú jó kapcsolatod, hisz a párod gyereket szeretne, ez 1-2 év után akár elváláshoz is vezethetne akár...

ne félj, mert attól csak magadhoz vonzod a kudarcot, mint a volt férj, és a munka elvesztése körüli aggódalmadat.

tűzd ki amit el szeretnél érni, és abból ne engedj, fókuszálj rá, és sikeres leszel, a félelmeidet pedig kapcsold ki, mert mindaddig amig "táplálod" a félelmeidet nap mint nap egyre nagyobb lesz, és elveszik közte az amit igazán szeretnél.

jelszó: nem félek! megcsinálom

Én vállaltam. :)

Lányom 10 éves volt akkor, én 28. Jött a tesó, mikor 11 volt. Férjemet elfogadta, apának hívja (apukája meghalt, de szoktunk beszélgetni róla, nincs elfelejtve).

Lányom amúgy is nagyon szereti a piciket. Szóval 10 volt, amikor az öccse született, most 12 lesz, és jöttek az ikerhugik.

Én a helyedben bevállalnám.

Nekem 13 évesen lett kisöcsém,pedig első 2 évben mindent megtettem hogy anyáék szétmenjenek,gyerek ellen is hadakoztam.Aztán ahogy megszületett,onnantól imádom,édes kis kölyök (pedig órákig képes sirni,csinálhatunk bármit),most már örülök,hogy lett,és mostohafateromat is megkedveltem,rendes ember,anya boldog vele.

Kistiniként ezt nem fogtam fel.

Ne befolyásoljon csak az amit te akarsz.

Ha jó munkám lenne, akkor nem, nem szeretek férfiaktól függeni. Viszont ha a férfinek kell saját gyerek, akkor e nélkül tönkremegy majd a kapcsolat.

Én nem vagyok egy nagy gyerekmániás eleve. Nagyon fontos, hogy legyen gyerek, de csak a saját örömömre szülnék. Saját örömöm meg másképp is lehet.

"Lányom 10 éves volt akkor, én 28. Jött a tesó, mikor 11 volt. Férjemet elfogadta, apának hívja (apukája meghalt, de szoktunk beszélgetni róla, nincs elfelejtve). "

Én is özvegy vagyok és nem engedtem, hogy a gyerek apának hívja az új társamat. Ennyi tiszteletet megérdemel az elhunyt. Vannak az apa szónak más alakjai hívja azok valamelyikén. Te sem örülnél a másvilágon, ha egy új nőt hívnának anyunak vagy édesanyának.

És a válaszom nem. Ha a 12 éves nem bírja elviselni az új párt, akkor kiesik mindkét családból a végén. Az édesapjának nem kell, az új helyen a kistesó miatt nem találja majd a helyét. Kell neked egy depressziós tini?

Ekkor gyereknek az érdekeit szem előtt kell tartani párválasztásnál. Vannak impotens férfiak, támasznak jó az is. Tudom miről beszélek, nekem is súlyos áldozatot kellett hoznom a gyerekemért a párválasztásnál.