Hogy lehet túltenni magadat azon, hogy egy hozzátartozód öngyilkos lett?
Egyelőre még sírni sem tudok, elhinni, felfogni sem bírom mi történt pedig már napok óta tudom a hírt. Képtelen vagyok elfogadni a helyzetet, pedig mást nem tehetek. Nem értem és elképedve állok a helyzet előtt, hogy hogy lehet az, hogy ennyire vakok voltunk és nem vettük észre hogy baj van? Hogyan fajulhatott idáig a dolog? Mi lehetett olyan mély probléma, amit ne tudtunk volna közösen, családon belül megoldani/megbeszélni?
Őszintén még fájdalom sincs bennem, mint ami általában egy közeli hozzátartozó elvesztésénél, csak hatalmas kérdőjelek röpködnek a fejemben. Mikor lesz ennek vége? Hogyan lehet feldolgozni azt, ha egy szerettünk ezt az utat választja?
válasza: válasza:Nekem anyai ágon 3, apai ágon 1 nagybátyám lett öngyilkos, illetve a nevelőapám is az lett pár éve. Először én is azt éreztem, mint te, nem tudtam sírni, nem akartam elhinni. Miután a többiek is meghaltak inkább csak dühös voltam rájuk és nem értettem, hogy MIÉRT? Volt aki szerelmi bánat miatt, a többiek az ital hatására és az mérhetetlen adósságok miatt lettek öngyilkosok. Pedig lett volna mindenkinél kiút, de inkább menekültek. Még most is inkább dühöt érzek, nem sajnálatot. Ráadásul kicsi gyerekeket és babákat hagytak hátra.
Nem könnyű feldolgozni, napról napra erősebb lesz a bánat, mert elkezd tudatosulni a halál ténye. Az, hogy mikor lesz vége, az rajtad múlik, nem mindenki viseli ugyanúgy. Részvétem és kitartást a továbbiakban lelkileg.
válasza:Nekem Édesapám lett egy éve. Nem tudom hogy hogy lehet túltenni magam...
Van,hogy 1-2 hétig is jól elvagyok,aztán jön egy pillanat ahol eltörik a mécses és csak potyognak a könnyeim-... aztán könnyebb egy kicsivel,jól ki kell sírni magunkat.
válasza: válasza:Túltenni magad nem tudod rajta, főként nem most, hiszen friss a gyász. Meg kell gyászolnod, fel kell dolgoznod a halála miatti fájdalmat magadban és ha ez sikerült, akkor tudod elengedni. Hosszú folyamatra számíts, mert a gyász minimum egy éves időszakot jelent (a normál gyász).
Üsd be a gugli keresőjébe a "gyász" szót és keress rá azokra a lapokra, amelyek a gyászfeldolgozással, a gyásszal, a halállal, a hiretelen halállal és az ittmaradók fájdalmával és annak kezelési lehetőségeivel foglalkoznak (a fájdalom kezelési módja nem feltétlenül tartozik szakemberre, csak akkor, ha magad már nem bírsz ezzel megbírkózni).
Valamint: www.gyaszportal.hu
(különösen ajánlom az öngyilkosságban elhunytak miatti gyászról szóló bejegyzéseket)
www.gyertyagyujtas.hu (itt megemlékezhetsz róla, sirathatod; segít a gyászban)
Ha neked a filmek jót tesznek, KÉSŐBB, amikor már erősebb leszel, és a tagadás, (a gyász első szakasza, amiben most vagy) felszakad és tényleg elkezdesz gyászolni, keress filmeket, amelyek segítenek.
Pl. Im Winter ein Jahr (Tavaly télen). Én németül néztem, annak idején, amikor megjelent (nekem is szükségem volt rá), kiváló darab. Hátha neked is segít.
Részvétem és sok erőt, türelmet és kitartást. És csak sírj bátran. Az mindig segít egy kicsit megkönnyebbülni.
Nem nyugtattak meg a válaszok sajnos. Részvétem minden egyes hasonló tapasztalatokkal rendelkező hozzászólónak! Borzasztó érzés ez. Én világ életemben önző dolognak tartottam az öngyilkosságot és "hirdettem" is a családban direkt, hogy soha nem lehet semmi olyan probléma, amit ne tudnánk közösen, a család erejével megoldani! Azt hittem ez velünk soha nem fordulhat elő!
Édesapám valamivel több, mint fél éve halt meg egy hirtelen jött betegség miatt, az ő élettársa ment utána sajnos most, akit én javarészt "pótanyámként" szerettem. Anyagi gondjai voltak, de nem akkorák, hogy menekülnie kelljen. Egyéb lelki dolgokat, amik erre vezettek volna, sosem jöttek elő. Nem hagyott búcsúlevelet, sem üzenetet, sem egy jelet vagy bármit, hogy miért tette. Borzasztó fájdalom ez, a tudatlanság pedig még kínzóbb, hogy még is MIÉRT? Legalább az okot tudnánk, ami erre késztette, vagy csak sejtenénk, már az is valami.
Egyébként az egy szem fiát és az idős, beteg édesanyját hagyta magára, illetve minket, "mostoha" családját, akikre bármikor bármiben számíthatott édesapám halála után is, ezt többször igyekeztünk tudatosítani is benne. Mert is hozzánk fordulni segítségért, volt rá példa és nem utasítottuk el, tehát egyszerűen nem értem... A fia is értetlenül áll a helyzet előtt.
A legrosszabb ellenségemnek sem kívánnám ezt az érzést. Eddig csak a sokk volt, de ahogy kiírtam magamból már a könnyeim is potyogni kezdtek. Talán már az is valami, hogy sírni tudok.
Rengeteg kitartást kívánok mindannyiunknak és nagyon köszönöm a válaszokat! Remélem egyszer mindannyian megnyugvást találunk.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!