Nem merem a barátomat elhívni magunkhoz, mit tehetnék hogy legyen bátorságom?

Szia!

Hasonló szituációban voltam én is. Őszintén vázoltam neki a helyzetet, hogy anyukámmal élek, nem dúskálunk a pénzben és sok mindenre ráférne a javítás, felújítás. Nem zavarta, még jobban szeret. Inkább segít megcsinálni a "férfias" teendőket, hogy szebb legyen :)

21/L

22 évesen már nem itt kéne tartanod. az első és legfontosabb dolog.

nekünk sem volt csillogó high-tech kecónk, de bárkit szívesen áthívtam, legyen szó barátnőkről, pasiról, sulitársakról. tisztaság, rend volt, meg tudtam kínálni őket gyümölccsel, szörppel, kávéval. nem azt kezdték elemezni, hogy jé, ott leesett egy csempe :)

volt olyan aki áthívott, és az öltözködése alapján azt gondoltam róla, h azért nem áll romokban ill. koszban a kecó. nagy csalódás volt, mert bizony ilyen lakásba én még egy csótányt sem engedtem volna be, nem hogy vendéget :)

szóval ganézz ki, tegyél valami rendjellegűt, és csinálj egy gyümisalit vagy kókuszgolyót :)

párom is anno minden további nélkül felvitt magukhoz, pedig nem voltak dicsekvésre méltók az állapotok. mondjuk nem teljesen az ő sara volt, de nem is erőltette, h ott tenyésszünk napokat, nem is tudtunk volna, mert szűkös az élettér.