Ha a csaj odaköltözik, akkor nekem mennem kell?
Amikor a párommal felmerült az összeköltözés, érdekesen oldottuk meg. Ő egy szobát bérel, és azt mondta, ha hivatalosan odaköltözöm, akkor a felét fizessem. De ha megvan a saját albérletem, akkor nem kell az övébe beszállnom. Ez ilyen elvi hülyeség, hogy nem akarja eltartani a barátnőjét.
Mivel az ő albérleti díjának a fele is jóval több, mint az enyém, ezért abban maradtunk, hogy megtartom a saját albim, de úgy tekintjük, mintha nem lenne. Nincs is ott már fél éve cuccom, a főbérlő szerint én vagyok a világ legjobb albérlője :)
Tegnap a lakótársának (aki egyben a tulaj is) a barátnője mondta, hogy nem kapott kollégiumi elhelyezést, és ha nem sikerül a fellebbezése, akkor ő is beköltözik.Így már négyen laknánk egy kb. 45 m2-es lakásban.
Erre ma reggel mondta a párom, hogy ha a csaj beköltözik, akkor valakinek mennie kell, mert sokan lennénk. És hát az nyilván nem a tulaj, nyilván nem a tulaj barátnője, és nyilván nem ő, aki hivatalosan lakik ott.
Ezen nagyon megbántódtam, és nem tudom, mit tegyek. Azóta ő is megbánta, hogy ezt mondta. Most szólt, hogy Valentin napra vegyek ki szabit, mert elutazunk.
De akkor is bennem van a tüske. Hogy ilyen könnyen azt mondja, hogy akkor mennem kell. Nyilván nem gondolta át, de akkor is. Mit csináljak most?
Az első gondolatom az volt, hogy oké, akkor megyek szépen az albérletembe. De szeretem, és vele akarok lenni. Mennyire súlyos dolog egy ilyen? Hibát követek el, ha szemet hunyok fölötte?
Most ha jól értem, te azért fizetsz fél éve egy albérletet, ahol még a holmid sincs ott, mert a párodnak elvei vannak.
... és a te elveid?
Amúgy nekem ez a "most szólt, hogy Valentin napra vegyek ki szabit, mert elutazunk" - meglehetősen fura, az ember az alkalmazottjának szokott csak úgy odaszólni ilyesmiről, nem annak, akivel elméletileg együtt éli az életét... Nálunk ez úgy működik, hogy MEGBESZÉLJÜK.
Mindenkinek más a tűréshatára, de én ezt nagyon megalázónak tartom, ha egy pasi így áll a pénz dolgokhoz. Nem mintha élősködtem volna bárkin is valaha, de később a gyerek pelenkáját is felesben fizetitek majd? Másrészt nekem ez az elszólása nagyon arra utalna, hogy annyira nem vagyok fontos neki, mint amennyire ő nekem. Engem nagyon bántana és komolyan átgondolnám, van-e jövőnk.
Te is cselekedj józanabb ítélőképességed és vérmérsékleted szerint.
Sokminden lehet mögötte. Mivel nem tudjuk, milyen ember, feltételezzük a legjobbat. A "valakinek mennie kell" kijelentése lehet egy rossz megfogalmazás is. Bizonytalan is lehet. Mi lenne, ha megkérdeznéd, nem költöztök-e hozzád? Lehet, hogy szeretne, de nem mondhatja ő, neked kell kezdeményezned ezt.
Ha nem akar, akkor viszont a "valakinek mennie kell" egyértelműen azt jelenti, hogy neked menned kell. És ez nem túl hízelgő számodra, hiszen ha veled akar lenni, valami olyasmit mondott volna, hogy "meg kell oldanunk valahogy a lakáskérdést", "el kell költözNÜNK" - valami ilyesmit.
Mivel szerelmes vagy, te nem így látod, de ha nem akar hozzád költözni, akkor az a helyzet, hogy nem vagy elég fontos neki.
amúgy rettentő értelmetlen, hogy te csak ezért fizetsz albérletet, amit nem is használsz, hogy a párod ne érezze azt, hogy téged eltart!?
WTF?
még jó hogy azt mondta a tulaj, hogy te vagy a legjobb albérlője, amikor a semmiért fizetsz. én ezen nem mosolyognák annyira.
Most neked is van albérleted, és neki is.
Nem elvi kérdésből tartatja fent veled a lakásod, hanem azért hogy legyen hova menned ha megunt.
Most itt is az alkalom hogy hazaküldjön szépen.
De mivel nem ismerhetjük, a fentieket csak lehetőségként vázoltam fel.
Ja, és – 6. voltam - a Valentin napi kijelentésétől meg nem kell elolvadni.
1. Legtöbb férfi anyagiakkal oszlatja el a bűntudatát.
2. Tényleg, mi az, hogy vegyél ki szabit, mert megyünk? Esetleg szabaddá tudod-e tenni magad.
Az én albérletem kinn van a világ végén, ezért is olcsó. De összességében többe kerülne, mert ő autózik, most kb. 6-7km-t megy egy nap, onnan 30-at kéne. Plusz most az én munkahelyem pont útba esik neki, ezért reggel be szokott hozni, aztán mivel általában előbb végzek, hazasétálok. Ha az én albimban laknánk, akkor bérletet kellene vennem.
Igazság szerint én javasoltam ezt a megoldást, mert kényelmesebb, és nekem anyagilag is kedvezőbb. Neki édesmindegy, sokkal többet keres nálam.
Épp ezért azzal is alapvetően egyetértek, hogy különítsük el az anyagiakat, amennyire lehet. Nyilván ha összeházasodunk és gyerekeink lesznek, az más tészta, akkor egy családnak számítunk, ezt ő is így gondolja. De amíg "csak" járunk, addig erről szó sincs.
Igazából tényleg az a bajom, hogy olyan könnyen mondta, hogy nekem mennem kell.
De másrészről meg hamar visszakozott. Szóval nem tudom, lehet hogy még nem szokta meg ezt a "mi"-dolgot?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!