Ti békültök hamarabb vagy a párotok?

Nálunk ez úgy van,hogy ha vitázunk,vagy nagy ritkán veszekszünk,akkor mindig az békül,akinek nem volt igaza,vagy

aki túlreagált valamit.....nekem is van,hogy néha hülyeség miatt vitába kezdek a párommal,ilyenkor én szoktam kezdeményezni,ha meg ő volt túl indulatos,akkor ő.

Attól függ, hogy mi volt korábban a gond. Ha csak hülyeségen vitatkozunk, akkor 5 perc múlva már vigyorgunk egymásra, változó, hogy ki kezdeményez.

Ha valamit tényleg összezörrenünk akkor általában ő kezdeményez. Ha tényleg ő a hibás, akkor bocsánatot kér. Ha én voltam a ludas akkor is ő higgad le először, és ezzel engem is arra késztet, hogy szálljak magamba. Dolgozok rajta...

vannak ilyen típusú emberek, akik még a halálos ágyukon sem látják be, ha valamiben nem volt igazuk, elrontottak dolgokat, stb. túl büszkék, nagyképűek, önteltek.

mi, ha a párommal vitázunk, akkor mindig érvelek az igazam mellett, példákat hozok, belátásra bírom. ő is ugyanígy.

képesek vagyunk bocsánatot kérni, ha megbántjuk a másikat, de ehhez tényleg az kell, h átérezze, h hibázott.

Mindig az, akinek nem volt igaza, vagy felpaprikázta magát (ok nélkül).

Jellemzően kell néhány óra vagy egy nap, amíg lecsillapodik az ember, de utána oda szoktunk menni egymáshoz, hogy "bocs, hülye voltam, nem úgy szántam".

6/8: Nekem apám volt ilyen a gyerekeivel, nem kért sose bocsánatot, mert azt hitte, elvész a tekintélye, a tiszteletünk feléje. Aztán rájött, hogy éppen ezzel erősíti meg.

Pedig a szülő-gyerek kapcsolat többnyire alá-fölérendelt kapcsolat. Egy házastársi viszonyban, aminek alapvetően egyenrangúnak kéne lennie, pláne nem szabadna így viselkedni.

Azt kell belátniuk az ilyen embereknek, hogy ha tévednek és ezt be is ismerik, azzal nem lesznek kisebbek, sőt. Bár ha ez a pasas amúgy is papucs alatt tartja a nejét, akkor nagyon nehéz lesz ezt megértenie.