Ha a gyerekek kirepülnek otthonról?!

Én érintett szülő vagyok.

A gyerekeimnek azt mondtam , hogy bármikor szívesen látom őket amikor ők is szükségét érzik, hogy haza jöjjenek.

Mindez csak rajtuk múlik. Van úgy ,hogy két hónapig nem látom színüket, de olyan is volt, hogy egy héten keresztül minden nap benéztek.

Szívesen segítek nekik , ha igénylik, de sosem szabtam meg, hogy heti kétszeri láthatást kérek. Ez szerintem természetellenes. Éljék saját életüket, hiszen azért felnőttek!

Nem tudom, ez a kapcsolatotoktól függ. Én pl. 500 km-re lakom minden családtagomtól, és mi kétnaponta beszélünk skype-on. Amikor hazamegyünk a párommal, egy-egy hetet vagyunk mindkettőnk szüleinél, ők is szoktak néha hozzánk jönni. És finomat is eszünk, édesanyám kiválóan főz. :) Szeretek náluk lenni, a párom is jól érzi magát ott, ettől még ugyanúgy én irányítom az életemet. Nem szólnak bele a döntéseimbe, nem bántják a páromat, szeretünk hazamenni.

A látogatások gyakoriságával sincs baj szerintem, inkább ott a baj, ha valaki a párját hanyagolja el anyucika kedvéért, vagy ha az anya (anyós) túl nagy hatással van az egyik félre. Akkor viszont teljesen mindegy, hogy kéthetente egyszer vagy kétnaponta találkoznak.

09:38-as vagyok

Hú, ez a kajás dolog nagyon gáz. Nem tud meglenni a mama főztje nélkül? Jó messzire költözzetek tőlük, az talán segít valamit. Azt meg ne engedd, h munka után az anyjához menjen haza! Ezt mi is az elején tisztáztuk. És főzz finomakat, az én férjem már rájött, h az én főztöm jobb, mint a mamáé :)

10.55 !

Ott kezdődnek a problémák, ha a házasságban az egyik fél engedélyez valamit a másiknak vagy nem. Szerintem egy házasságban két egyenrangú félnek kell lennie akik el tudják dönteni, hogy mikor mit akarnak csinálni.

10:59!

Mi igenis úgy tartottuk jónak, h összeköltözés előtt bizonyos dolgokat MEGBESZÉLÜNK egymással, h később ne legyen belőle gond. Erre azért volt nagyon szükség, mert házasságkötéskor költöztünk össze, szóval nem lehetett volna egyszerűen szétbútorozni, ha valami nem megy.

Nem engedélyezésről van szó, de én ismerek olyan házasságot, ahol a szülő-kérdést nem tisztázták, és most emiatt válnak 1 év után. Két teljesen eltérő igényű (ilyen szempontból eltérő) nem tud együtt élni, itt is elég különböző szülő-igényű emberek vannak pl. Ha a szőnyeg alá van söpörve a kérdés, biztos, h gond lesz belőle később.

9.33 vagyok. Pont azért írtam, hogy nem vagyok szülőfüggő, mert nem sírok utánuk, nagyon jól megvagyok nélkülük is. Van olyan is, hogy egész héten nem beszélek velük, sőt inkább ez a gyakoribb. Néha engem is idegesít, amikor a párom anyukája minden este felhívja, hogy mit csinál meg ilyenek. Én anyuékat csak értelmes dolgok miatt hívom.

Az előző hozzászólásomban is azt próbáltam kiemelni, hogy igazából akkor látja meg az ember, hogy mennyire kötődik a szüleihez, amikor különköltözik. De arról szó sincs, hogy bele akarnának szólni az életünkbe. És ha már nem függünk tőlük egyáltalán (most még az anyagiak miatt igen), akkor valószínű, hogy mi is csak hetente, kéthetente fogunk hazajárni.