24 éves egyetemista lány vagyok, és még mindig anyukámékkal kell élnem. Ez konfliktusokat szül. Leírná a véleményét, aki átérzi ezt a helyzetet?

21 éves vagyok, idén kezdtem az egyetemet, még itthon lakok. Dolgozom nappali képzés mellett, a házimunka ugyanúgy rám is vonatkozik, hiszen egy háztartásban élünk anyummal. Neki sem az az álma, hogy még 3 év múlva is tákoljon, ezért kerestem munkát. (Szerencsémre sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol hétvégén dolgozom 10 órát) Nyáron pedig az lesz az első, hogy több munkát fogok vállalni bármi áron, hogy legyen több pénz.

Nézd, ezzel nem azt mondom, hogy igaza van és nekem is konfliktusokat szül időnként a dolog, de gondolj bele kicsit az ő helyzetébe is.. Nem tudom a te anyud mennyi idős, az enyém 56 éves lesz az idén, érthető, hogy előbb-utóbb szeretné a saját életét élni és nem engem támogatni folyamatosan.

Eddig még én sem találtam túl sok megoldást, annyit, hogy az egyetem költségeit állom magamnak. /bár államin vagyok/ Ezen kívül vásárlok itthonra is időnként kaját, mert tudom hogy nehéz kitermelni. Ruházkodásom 15 éves korom óta megoldom magamnak és az egyéb járulékos költségeimet. Úgyhogy itthon a rezsi és a kaja ami terheli a szüleimet (szüleim elváltak, de rezsimet megegyezés alapján ő fizeti)

Szóval szerintem az a lényeg, hogy lássa hogy igyekszel. Ha ennek ellenére is van ellenszenv, akkor nem tudom mi a megoldás.. Remélem valamennyire segített hogy a tapasztalataimat leírtam.

Én is kíváncsi vagyok, hogy mit sikerült megoldani, majd mesélj!

Még egy dologra lennék kíváncsi, ha te zöldet adtál, akkor ki pontozott le... Nem tom kinek volt annyira ellenszenves a válaszom (11-es voltam). Lehet az a baj, hogy diákként dolgozom, vagy hogy én saját tapasztalattal próbáltam rávilágítani a problémára. Vagy nem is értem :D