Utálom az apámat ez természetes?

Ha ilyen az apád, akkor igen, normális, hogy ezt érzed.

Én nem is ismerem az apámat, nem kellettünk neki, és jobb volt így, mint a te helyzeted. Tudom, hogy rossz, hogy van, de mégsincs, inkább ne is foglalkozz vele, értékeld helyette az életben azt, ami szép.

Imerős helyzet. Kis eltérésekkel ugyanez volt.

Mára már nem utálom csak megvetem, IGAZ arra már rájöttem miért lett alkesz... Vagyis mit érezhetett mikor alkesszá vált - ha ezért vált alkesszá amiért én meg kinyúvadni fogok még idén. Bár kétlem, mert neki nem voltak összetett érzelmei. Igaz a végére gondolatai sem.

Nem, nem az. Egy gyerek mindig szereti a szüleit és vágyik a szeretetükre, elismerésükre - addig, amíg meg nem gyűlöltetik vele. Anyád a ludas itt is, mint oly sok esetben.

Anyád - a drága... :(( - rád tett olyan indulatokat és érzéseket, amelyek nem a tiedid, hanem a sajátjai. Te nem ő vagy! Miért vállalt téged, ha már a születésed előtt is alkoholista volt az apád? ha verte, miért nem vált el tőle? Egyáltalán miért ment hozzá?

És neked ugyan MI KÖZÖD van ahhoz, hogy apád a születésed előtt is verte az anyádat?! Semmi! Nem is kéne tudnod róla.

De mivel anyád mindig elmondja, mindig sajnáltatja magát, mindig apádat hibáztatja mindenért, így törvényszerű, hogy te 13 évesen azt hiszed, hogy apád a gyűlöletes és a gonosz. Holott nem. Éppenhogy nem - az anyád az. Gonosz önző kislány-anya, aki tönkretette a gyereki életét és a férje életét is.

Mivel gyűlölöd az apádat, nem fogsz tudni teljesíteni az iskolában, sem később a melóhelyeden. Mivel gyűlölöd az apádat, a férjedet sem fogod szeretni és a gyerekeidnek sem fogod engedni, hogy szeressék (mivel azt hiszed, hogy téged sem szeretett az apád). Mivel gyűlölöd az apádat, a társadalom ellen fordulhatsz - így lehet belőled bűnöző.

Ha kicsit több eszed és erőd van, mint az átlagnbak, akkor jó volna, ha fénysebességgel elhúznál egy gyerekpszichiáterhez, amíg nem késő.

Na itt a 3-as... A "SZAKÉRTŐ" :S :S

Látszik mennyire nem volt még ilyen helyzetben... Az ilyen ember, mint a drága jó apucika fenyegetésekkel és manipulációval bőven elérhette hogy ne merjenek ellenzegülni neki - vagy otthagyni. Tudom, mert én is éltem ilyen helyzetbe. Nekem pl. ilyeneket mondott az én apám, hogy amint kilépek az ajtón "vannak emberei" akik "Megfigyelnek" mindegy hová megyek. Rohadt jó volt így kimenni... Folymatos üldözési mánia és sosem tehettem azt amit igazán akartam, mert féltem hogy rájön és akkor nem "kis saller" lesz a jutalom (habos fánk meg pláne nem) hanem rugdosás, nagyszidás, hőzöngés, köpködés...

Persze Te mint kivülálló beböffentheted, hogy "mé nem léptetek le bööeef" meg "miközödhozzá hogy majdnem kinyírta az anyádat". Gondolom Neked nem volt részed ilyen "szerencsében" hogy végignézhetted ahogy ténylegesen felrúgja az anyádat és aztán neked is akar támadni... Örülj is ennek.

5: Rosszul érzed és még rosszabbul tudod, ráadásul hülyeséget beszélsz.

A legtöbb esetben az anya a bűnös, nem az apa - csak az apa látszik, mert az ordít, az ver, az bántalmaz. Hogy MIÉRT, azzal már nem foglalkozik senki, pedig éppen ez a kulcsa a dolgoknak. Vannak olyan férfiak is, akik magukról barmok, de kevesen. Töübbynire náluk is az anya (a a sajátjuk) volt a kulcs: szerethiány, törődéshiány stb.