Ez normális? Mit csináljak? (Tudom, hogy hosszú a leírás, de fontos, hogy válaszokat kapjak! )

19 éves lány vagyok, most fogok érettségizni, a barátommal 2 éve vagyunk együtt, így tervezzük az érettségi utáni összeköltözést, de van egy feltétele: szakítsam meg a kapcsolatot anyukámmal. Sokat veszekszünk, mert mindig felhozza a kettőnk családja közti különbséget.

AZ ÉN CSALÁDOM:

hárman vagyunk testvérek, én vagyok a legidősebb, a szüleim úgymond nyílt házasságban élnek. 40 évesek, de úgy viselkednek, mintha 18-ak lennének. Bulizni járnak a 10-en évesek közé külön barátokkal, barátnőkkel. Apukám szeretője rendszeresen van nálunk, amiről anyukám is tud, anyám a pletykák szerint 18-25 közötti fiúkkal kavar (amit barátomnak már rengetegszer visszamondtak és elég sokan).

Ha a pénzügyeket nézzük havonta megkapom a családi pótlékot, ami 23 ezer Ft, ebből magamnak kell kaját vennem, gyógyszert 3 havonta 8000Ft-ért, kontaklencsét 5 havonta 21000-ért, telefonszámlát fizetem, az havi 4000 + néha eszünk barátommal pizzát, moziba megyünk és vásárolok. Ez 23 ezer forintból nem megoldható, mamámék járulnak hozzá a további költségekhez, a szüleim egy forintot nem adnak szinte ezen kívül, csak a törpenyuszim tápját fizetik és néha az oltást, a komolyabb összeget például, amikor beteg volt a nyuszi 15 ezret fizettem ki félretett pénzből. Nem vagyunk gazdagok, nem várnám el, hogy adjanak, ha tudnám, hogy nem tudnának. De azt a pénzt amit a gyerekeikre költenének inkább magukra verik el, például anya amíg nem volt munkája a rám és a testvéreimre járó családi pótlékot költötte, ebből magának táskát és ruhákat vett, tőlem a dezodort és a biofokrémet is sajnálta, apukám a szeretőjének kb 5-8 ezer forintos hálóing szerűséget vett, tőlem sokszor a kaját is sajnálja. Anyukám eltitkolta, hogy a dédim küldött nekem pénzt iskolakezdésre, csak, hogy magára költhesse és én voltam a sz*r, hogy önző vagyok.

Régebben barátommal sokat veszekedtünk és annyira kiborultam, hogy megvágtam magam késsel, ezért pszichológushoz kellett járnom (lehet nem tettem volna, ha érzelmileg nem lettem volna labilis, aminek lehet anyáékhoz is köze van), a pszichológus nem tudta ezeket a durva részleteket, amiket leírtam és azt állapította meg, hogy el vagyok kényeztetve, amit anyám el is hitt és a mai napig ezt emlegeti, de, ha mondom, hogy akkor a pszichológus mit szólna, ha látná mi folyik itthon nem mond semmit. Például karácsonykor, ha kiskoromban is valamit szerettem volna azt megkaptam, nem első szóra, nem egyből, nagyszülői segítségével megkaptam, szóval ez szól a szüleim mellett, de például a szalagavatói költségeket is mamámék fizették és én a családi pótlékból, anyukám megígérte, hogy kifizeti a cipőt, amit a családiból vettem, amikor az árát kértem tőle letagadta, hogy ő ilyet nem mondott.

BARÁTOM CSALÁDJA:

Rendesek, spórolnak több, mint 20 éve csak, hogy a gyerekeik mindent megkapjanak, mindig van náluk kaja (anyukám nekem csak néha főz, akkor is spagettit vagy mirelitet), kapott lakást és fizetnek neki mindent.

Szóval barátom ezért mondja, hogy ne foglalkozzak, ne beszéljek főleg anyámmal, mert "senkiházi itthon mindenki".

Érdemes lenne rá hallgatni?