A férjem első házasságából származó három gyermeke közül az egyik nősül. Nincs jó kapcsolatom a gyerekekkel. Nem tudom el menjek-e az esküvőre, hogy viselkedjek, ilyenkor hol a helyem?

2-esnek , 8-asnak igaza van.

A férjedhez tartozol, együtt kell elmennetek, illetve távol maradnotok.

Ha meghívnak, kettőtökre fog vonatkozni, tehát akkor és ott kell ezt az ifjú párral megbeszélnetek, szemtől szemben.

Fel kell fogniuk, hogy ti így vagytok egy pár, tetszik, nem tetszik. Saját szegénységi bizonyítványukat állítják ki, ha nem hívnak meg titeket, illetve, ha csak az apjukat várják.

Ha pedig a férjed nélküled megy el, a "békesség kedvéért", akkor mire hazajön, én elcsomagolnék onnan, tőle, mert az nem házasság, nem párkapcsolat, nem család.

A mi esküvőnkön is le kellett nyelnünk olyan békát, ami nem tetszett, mert meghívtuk xy-t, aki zq-val haragban volt, de ott volt a helye mindkét családnak. És a vége egész jó lett, vidám találkozás volt.

"Ha pedig a férjed nélküled megy el, a "békesség kedvéért", akkor mire hazajön, én elcsomagolnék onnan, tőle, mert az nem házasság, nem párkapcsolat, nem család. "

Pont ez a lényeg, csillagom, ez nem EGY család. És nem kell tönkretenni egy házaspár nagy napját saját önző, kicsinyes érzéseink miatt.

"nem kell tönkretenni egy házaspár nagy napját saját önző, kicsinyes érzéseink miatt."

Mi abban a kicsinyes, hogy azért menne el, tudván tudva, hogy utálják, mert az apjuk felesége?

""Ha pedig a férjed nélküled megy el, a "békesség kedvéért", akkor mire hazajön, én elcsomagolnék onnan, tőle, mert az nem házasság, nem párkapcsolat, nem család. "

Pont ez a lényeg, csillagom, ez nem EGY család. És nem kell tönkretenni egy házaspár nagy napját saját önző, kicsinyes érzéseink miatt."

Tehát szerinted ha elmegy, tönkreteszi az esküvőt.

Szerintem pedig ha egyedül marad otthon, a férje pedig elmegy, elmegy, tönkreteszik a saját házasságukat.

Kérdező, én a szertartásra mindenképp elmennék a férjjel a helyedben, a vacsorára viszont csak akkor, ha hívnak. Ez a legbékességesebb megoldás, így kimutatjátok azt is egyértelműen a hivatalos részén a dolognak, hogy most ti egymáshoz tartoztok, meg a párnak is lehetősége van azokkal tölteni a lakodalmukat, akikkel szeretnék.

(ja, és ha a helyet fizikailag érted, azért ne a szülőkhöz ülj be az első sorba, hanem mondjuk közvetlen a férjed mögé a másodikba... így együtt is vagytok, meg a házasulók szülei ülnek a szülők helyén.)

Valószínűleg le fognak pontozni, de mindegy, akkor is leírom a véleményemet.

23 éves vagyok, már viszonylag felnőtt. Beleképzeltem magam a férjed gyerekeinek a helyzetébe. Ha az én apám újranősült volna, én se fogadtam volna el az új nőt. Persze, függ a körülményektől is, de felőlem az új nő csinálhatna akármit, akkor se lenne az anyám. Pláne így nem, hogy felnőtt ember vagyok én is. Az alapvető emberi normát megadnám, de többet nem. Mit tiszteljek rajta? Semmi közöm hozzá, és ne próbáljon meg anyám lenni, mert sosem lesz az. Annyira talán nem is beszélek a levegőbe, mert szüleim majdnem elváltak pár éve, több mint 20 év házasság után, és nagyon megviselt így is, pedig már nem vagyok gyerek. Azóta szerencsére kezd visszatérni minden a rendes kerékvágásba.

Ha én a házasulandó pár helyében lennék, akkor meg sem hívnám az apám új nőjét az esküvőmre. Nem szeretném, hogy kb. annyi maradjon meg, hogy jó pofiznom kellett végig.

De én ezt most így látnám, de sok mindentől függ két ember viszonya.