Lehet, hogy még nem dolgoztam fel a gyászt?

Ha állandóan ezen pörögsz, akkor elfelejtesz élni! Tudod te mennyi minden mással tölthetted volna, csak a fele annyi időt abból, amit ezen a hülyeségen agyaltál?

Nézd egy kicsit pozitívan az életet. Egy időben én is féltem, hogy mi lesz ha meghalok vagy egy baleset vagy egy hülye ámokfutó...de a halál gondolatával meg kell békélni. Nincs olyan ember, aki túlélné, egyszer mindenki meghal, de ez az élet rendje. próbálj meg nem gondolni rá és élvezni a földi lét örömeit. :)

Rengeteg dologról maradsz le, ha nem lépsz időben. Apukád sem szeretné, hogy egy szürke, jelentéktelen emberként élj tovább a semmibe. Fel a fejjel! :)))

Szia!

Igazat adok az előzőnek. Tudom az ember sok esetben számot vet magával, de csak akkor van esélyed a jövődet irányítani ha megpróbálod a jelent formálni, és nem azon agyalni, hogy mi történt. De tudom, hogy nagyon nehéz egy szeretett személy elvesztése, és annak feldolgozása. Légy erős.

Talán elmehetnél két hetente egy alkalommal fürdőbe (ha van lehetőséged termál fürdőt látogatni a környékeden), nagyon kikapcsol. Van számos dolog még amivel jót tehetsz most magadnak, tánc, vagy akár jóga, torna. Ezekbe, ha később lesz pasid, őt is bekapcsolhatod ha lesz kedve. Engedd el magad a megfelelő mértékben, és figyelni arra amit a te ritmusod kíván, ne arra amit a kétségbeesés vezérel.

Nem tudom hogy ezekkel segítettem e. Csak 23 éves vagy, és nem biztos hogy ezek voltak a megfelelő tanácsok, de a nagypapám elvesztése után akivel sokáig egy fedél alatt éltem ezek segítettek.

Ezeket a kikapcsolódásokat nem úgy kell venni, hogy uborkával a szememen wellneselek, csak tényleg törekedek arra hogy amit érzem hogy anno alternatíva volt, és most jól esne, megteszek. Remélem ez neked is egy jó tipp lehet.