Miért nem érdekli őket?
A szüleimet semmi sem érdekli, ami velem és a jövőmmel kapcsolatos.
Kb azt sem tudják, hogy hova járok, mit tanulok és mi leszek...
sosem kérdeznek felőle, és ha felhozom a témát ,vagy csak egyszerűen mesélni akarok valamit, ami a sulival kapcsolatos, őrjöngeni kezdenek. Apa ki is jelentette, hogy neki tök mindegy mit csinálok. Anyám pedig csakis az öcsémmel hajlandó törődni. Pl. ágyba viszi neki az ételt, cipeli helyette a táskáját, megírja helyette a leckét... mi több: az öcsém (18éves) most két tárgyból is megbukott, de senki, egy rossz szót nem mondott rá, sőt, végül a tanárok lettek a szemetek...
válasza:
válasza:Hát az én tapasztalataim szerint a szülők mindíg kedvesebbek a legkisebb gyerekkel, mivel a nagyobbról úgy gondolják (nagyobb korban) hogy már van elég esze ahhoz hogy ne keveredjen bajba.
De ha az anyukád így elkényezteti az öcsédet és az öcséd 18éves hát akkor ott már gond van.
Én azt tenném:Találj ki valami merész húzást.Mondjuk találd ki azt hogy kábszerezel vagy valami ilyesmi, vagy életveszélyben vagy.(De persze valóságba ne csináld)Hátha attól észbe kapnak
Már kérdeztem tőlük, de csak cirkusz volt belőle (már ha egyáltalán reagáltak rá) Nem csináltam semmi különlegeset.
persze, nem vagyok egy szent, sőt... de mindig segítettem ha kértek valamit, aránylag jól tanultam gimiben (oké, a matek hármasnak azért nagyon örültem), és elég jó eredményeim voltak azokból a tárgyakból, amelyek érdekeltek is...
Az öcsém nagyon is tisztában van a helyzetével és ki is használja pedig nem hülyegyerek. És oké, jó sportoló, de semmit nem kell soha csinálnia, s megesik, hogyha apám nincs otthon, anya ágyában alszik, holott van egy kb 40nm-es szobája.
Merészet: már próbálkoztam kb mindennel, de semmi. Volt, hogy elég komolyan meg is betegedtem / lesérültem, akkor sem nagyon hatotta meg őket. Mi több, még én voltam leszidva, hogy tuti csak szimulálok és hisztizek.
válasza:El fog jönni még a Te időd! A most 18éves öcséd, aki a tipikus elkényeztetett, szülők majma, mivel tudja jól, és még vissza is él a helyzettel, sokra nem fogja vinni, mindig a szülők nyakán fog lógni, hogy ez kell, az kell, adjatok pénzt, mert kell, nincs munkám, de majd anyáék, stb...
Ha pedig majd valamelyik szülőtök leesik a lábáról, akkor jössz a képben, mert a tesód nem fog tenni semmit, számítani leghamarabb rád fognak majd, és rajtad fog állni (vagy bukni) a dolog, hogy foglalkozol velük, avagy sem.
Nem tudsz mit tenni, csak azt, hogy minél hamarabb a saját lábadra állj, törekedj erre. Nézd a jó oldalát: már most tudod, hogy milyen családot nem akarsz majd magadnak, és milyen szülő nem leszel!
Az öcsém alapvetően jó gyerek, ő is szokott segíteni, nem hiszem, hogy cserbenhagyná később a szüleinket. Tudja, hogy sokat köszönhet nekik, szóval legalább ez a része rendben van.
Valóban nem akarok ilyen családot a későbbiekben... ez nálunk kb maga a pokol. Bármi van, mindig én vagyok a hibás is... és ha pl. felajánlom, hogy tanulok az öcsémmel, akkor nekem esnek, hogy ne akarjak kérkedni a nagy tudásommal...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!