Túl reagálom? Van erre megoldás?
Megpróbálom röviden-tömören ismertetni a helyzetem:
19 éves lány vagyok. A lehető legszigorúbban fognak a szüleim, főleg az édesapám. Nem alhatok másoknál, nem találkozhatok a barátaimmal, iskola után azonnal haza, 6 után már egyáltalán nem hagyhatom el a házat, nem járhatok szórakozni sem nyáron- sem hétvégenként, fiúkkal EGYÁLTALÁN nem létesíthetek kapcsolatot (nem is beszélhetnék velük), nem sportolhatok és nem lehet állandó hobbim sem. Ezenkívül persze még rengeteg szabály van (nincs smink, nincs körömlakk, nincs szoknya, kivágott felső, kiengedett haj, magassarkú, fb), de ami a legnehezebb számomra, az a szabadság megvonása.
Nem bírom már... nincs szociális életem. Nincsenek kapcsolataim. A régi barátaim elhidegültek. Nem találom önmagam. Mit tegyek? Még két évig tanulok. De nem tudom, hogy fogom kibírni. Úgy érzem már az utolsó perceket húzom. MEGFULLADOK!
Van erre megoldás? Mi tudja enyhíteni a tehetetlenség és a bezártság érzését?
válasza:nem sportolhatsz??????????? jézusom!
Keress munkát, és költözz el, vagy menj koleszba, az kicsit olcsóbb. Ha közel van az egyetem, menj át egy távolabbi városba ugyanolyan szakra tanulni és kérj koleszt!
válasza:Sajnos nem engednek kollégiumba, már rég elmentem volna. Az biztos, hogy még 2 évig itthon kell maradnom. És mielőtt bárki félreértené, én már megpróbáltam mindent! De amíg tanulok meg van kötve a kezem. Az iskolát meg nem hagyhatom abba, maximum akkor ha elszöknék, az viszont túl radikális lépés lenne. Amúgy...akárhol megtalálna.
Szóval amire szükségem lenne, azok tippek, hogyan tudom ezt a két évet ép elmével kibírni. Vagy valaki aki esetleg hasonló helyzetben van.
És köszönöm szépen a válaszokat!
...kissé enyhült a lelkiismeret furdalásom az elégedetlenségem miatt.
válasza:Igaza van az előttem szólónak, olyan NINCS hogy nem enged.
18 év felett vagy, felnőtt, ha koleszba akarsz menni MÉSZ (ha be tudsz jutni). Vagy:
Sulit abbahagyni hülyeség, max halassz egy szemesztert, addig meg go dolgozni hogy az anyagiakat meg tudd oldani és akkor albérlet. Diákhitelt hatalmas nagy át#szásnak tartom, de te csak ezzel tudnád állni a sulis költségeket, mellette meg természetesen szintén meló.
Ja és még valami, hogy lehet kibírni ép éssze?
SEHOGY
én 15 évig bírtam ugyanezt, full ilyesmiket képzelj el, engedélyt kellett kérnem ha kiléptem a házból, WC-re mentem, stb.
(- anya, elvehetek egy zsepit?)
Én leléptem otthonról.
Apa utánamjött, elvált anyámtól, és happy end.
17 évesen szorongásos beteg vagyok, alvásparalízis, depresszió és 3 különböző szakemberhez is szaladgálhatok hogy vlami "emberféle" legyen belőlem.
Nem azt mondom, hogy az az út jó, amit én csináltam.
De azért mérlegelj.
Ha gondolog, írj priviben, annyira azért nem vagyok megkattanva :D és kitartást!! Te vagy a sorsod kovácsa :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!